Kép forrása: Saját készítésű fotó.
Meggymagocska.
Elgurult a meggymag,
hangosan pattogott,
Vén Tölgy állta útját
hátsó udvarunkon.
Tölgyfának tövében,
avarnak ölében,
elrejtette magát
levelek mélyébe.
Tél szele süvített,
Fagy csizmája koppant,
szundikált a meggymag
hó dunnája alatt.
Kikelet tarkáján
nap melege táncolt,
meggymaghéj burkában
új élet sarjadzott.
Forró nyár zöldjében,
tölgyfa rejtekében,
meggyfa csemete nőtt
udvarunk végében.
Érett meggyszemeit
gyakran szedegettük,
madaraknak hagytunk
egy-egy árva szemet.
Meggyvágó lopta el
az utolsó szemet,
csőréből mag pattant
járdánk téglái közt.
Ehhez a meséhez még nem érkezett hozzászólás, legyél Te az első aki véleményezi!
A szerző biztosan nagyon hálás lesz érte!
Ezt a mesét írta: Clara Dar amatőr meseíró, versíró
Az írás számomra egy szórakoztató kikapcsolódás,egy újra teremtett sajátságos világ. Írásaim megjelentek már online irodalmi oldalakon és nyomtatott formában is.