Mentsük meg Kacagó Janót!

Mentsük meg Kacagó Janót!.

Egy szép tavaszi napon, három kacagójancsi fióka kelt ki a tojásokból a patak melletti hatalmas tölgyfán lévő fészekben. A kacagójancsi madárkák sokat nevetnek és van egy jellegzetes, viccelődő kacagásuk, innen is kapták nevüket. A három fiókából kettő könnyedén megtanult repülni, de a harmadik bizony már nehezebben. Ő gyengébb kismadárka volt, mint a testvérei, de végül csak sikerült neki is.

Ez a kis gyenge fióka ráadásul tényleg folyton csak nevetgélt, és sosem figyelt eléggé, még repülés közben sem. Anyukája gyakran mondogatta, hogy ha így folytatja, egyszer bizony bajba kerülhet. De hát… csak nem fogadott szót.

Egy napon messzi útra akart kelni a kacagójancsi család. Elhatározták, hogy délre repülnek. Nekiindultak a nagy útnak. Igen ám, de ez a kis fióka úgy örült annak, hogy utaznak, hogy megint csak nevetett és nevetett és nevetett. Lám, meg is történt a nagy baj! Nekirepült egy fának, és sem szülei, sem másik két testvére nem vette észre, hogy ő lemaradt. Ő pedig egyenesen a fűbe zuhant, és segítségért kiáltott.

A nagy baj közepette az volt a szerencséje, hogy egy kedves szép, színes tollú, jólelkű madárka, Furulyácska éppen arra repdesett. Mindig is szeretett mozogni, repkedni, de emellett a furulyázás volt a kedvenc időtöltése. Meglátta a kismadárkát vergődni a fűben. A kis kacagójancsi szárnyaival összevissza csapkodott. Furulyácska megsajnálta, és leszállt a levegőből hozzá, hogy segítsen neki.

– Szia, Furulyácska vagyok. Hogy hívnak téged, mi történt veled, kismadárka? – kérdezte.

– Kacagó Janó a nevem, kis kacagójancsi-fióka vagyok. Képes vagyok állandóan nevetni és kacagni. Ezért is történt meg velem ez a kis baleset. Tudod, éppen nagyon kacagtam repülés közben, nekirepültem a fának, onnan pedig lezuhantam ide a fűbe, és nagyon megütöttem magam – válaszolta a madárka. – A szüleim és a testvéreim sajnos nem vették észre, hogy lemaradtam, és továbbrepültek.

– Ne aggódj! Gyere velem az odúmba, azt hiszem, tudok valakit, aki tudna Neked segíteni!

– Jaj, mozdulni sem bírok. Inkább megvárlak itt a fűben.

– Akkor elmegyek most Fecskendő Fecsiért, a madarak doktoráért. Sietünk vissza hozzád!

Furulyácska meg sem állt Fecskendő Fecsi odújáig. Bekopogott, és pár pillanat múlva kinyílt az ajtó.

– Mi a baj, Furulyácska? Miben segíthetek?

– Itt fekszik a közelben, a fűben egy kis fióka, nem bír megmozdulni sem.

– Jó, máris megyek, csak hozom az orvosi táskámat!

Amikor odaért Fecskendő Fecsi a kis sérült madárkához, kedvesen köszöntötte. Kacagó Janó pedig elmesélte történetét.

– Ajaj! Azért egy kicsit jobban is figyelhettél volna! No, de ezt most hagyjuk, inkább lássuk, tudok-e segíteni! Oh, látom, nagyon megsérült a szárnyad. Kifordult a helyéről, el is törött több helyen. Súlyos sérüléseid vannak. Ráadásul nagyon gyenge kismadárka vagy.

– Azért tudsz segíteni, Fecskendő Fecsi doktor? – kérdezte Kacagó Janó.

– Igen, visszateszem a helyére a szárnyadat, és bekötözlek. Haza kellene menned pihenni pár hétig és utána vissza kell erősödnöd. Hol laksz?

– Már nagyon sokat repültünk idáig, nagyon messze van a fészkünk, már vissza sem találnék.

Ekkor Furulyácskának eszébe jutott valami.

– Tudod, mit? Van egy kiváló ötletem! Befogadlak téged, Kacagó Janó, az otthonomba addig, amíg fel nem épülsz.

– Hát ez szenzációs lenne! – sikított örömében Kacagó Janó.

– Kitaláltam valamit! Hívjuk ide Mentőölyvet, aki egy erős ölyv, és kérjük meg, hogy segítsen hazavinni hozzám – mondta Furulyácska. Fecskendő Fecsi megkérte a szomszédos fán lakó harkályt, hogy csőrével kopogtatva hívja Mentőölyvöt. Hamarosan ott is termett.

– Mi a baj, Fecskendő Fecsi?

– Bemutatom neked Kacagó Janót. El kellene vinned a hátadon Furulyácska odújáig, nála fog felépülni, Furulyácska gondoskodik róla.

– Rendben, elviszem őt. Pár héttel később pedig elhívom a baglyot, Leót, hogy segítsena felépülésben!

Miután Fecskendő Fecsi bekötözte a kis sérült fiókát, Mentőölyv óvatosan felvette a hátára, és Furulyácskával együtt elrepültek az odúig. Kacagó Janó szépen gyógyult Furulyácskánál, és nagyon jó barátok lettek közben.

Azonban egy hónap elteltével sem tudott újra repülni Kacagó Janó, mert nagyon gyenge volt. Mentőölyv személyesen ment el Leó doktorhoz, a bagolyhoz, aki egy okos, segítőkész, kedves madár, és az ilyen gyenge kismadarakon és a súlyos sérüléseknél is sokat tud segíteni. Egy finom, különleges masszázst is kitalált „A Beteg Repdesők” masszázsa néven.

Bekopogott, majd mindent részletesen elmesélt Leó Doktornak.

– Szükségünk lenne rád, biztos vagyok benne, hogy te tudsz segíteni a további gyógyulásban!

– Rendben, máris jövök. 

Leó még gyorsan összepakolta a felszerelését, és elindultak együtt. Amikor megérkeztek, köszöntek egymásnak és megvizsgálta Kacagó Janót.

– Valóban nagyon gyenge kismadárka vagy, nem elég erősek az izmaid, és a szárnyaid is nagyon megsérült még a balesetben. Kezdjétek el őt finoman masszírozni mindennap úgy, ahogy most mutatom a hátán, a szárnya alatt, a szárnya fölött, a nyakánál és a lábánál. Pár hét alatt megerősödik, csak tényleg gyakran csináljátok!

A bagoly részletesen megmutatta, mit hogyan kell csinálni, hogy megerősödjön Kacagó Janó.

– Nagyon szépen köszönjük a jóságodat, kedves Leó Doktor! Annyira jó, hogy ilyen segítőkész vagy! – hálálkodtak.

Két hónap múlva már nagyon ügyesen repült újra Kacagó Janó, és fél év múlva pedig ahogy éppen gyakorolgatott a levegőben, szembe jöttek a szülei és testvérei, akik alig ismertek rá a kis fiókájukra, hisz úgy megnőtt és megerősödött. Volt is nagy öröm és ölelkezés, szárnycsapkodás! Rendeztek egy nagy ünnepséget az újratalálkozás örömére és Kacagó Janó visszatérhetett a családjához, de gyakran találkoztak Furulyácskával, hiszen egy életre szóló barátságot kötöttek.

Ha nem hiszed, kérdezd meg egyiküket! Leó Doktort megtalálod a nagyvilágban, Fecskendő Fecsit a madarak orvosi rendelőjében, Kacagó Janót a családjánál, Furulyácskát meg a szokásos helyén, a nagy bükkfán a réten.