Mézvitézek

Mézvitézek.

1. A méhkaptárban nagy volt a sürgés-forgás. Szorgalmasan gyűjtögették a nektárt. Egy nap, Zirzu fontos hírrel állt a Mézi királynő és a kaptár lakói elé.

   - Képzeld kedves Királynő! Mit hallottam?! A réten mindenki erről mesél! Van egy legenda, miszerint létezik valahol egy mező, ahol aranyvirágok nyílnak. Bennük rejtőzik a legédesebb és legértékesebb nektár a világon! Ezt a helyet úgy hívják: Aranyméz-mező.

   A méhek izgatottan zümmögni kezdtek erre a hírre.

   - Nos, erről már nekem is döngicséltek régen a szüleim, de sajnos, senki nem tudja, hol lehet ez a mező – mondta a Mézi királynő. – Milyen jó lenne megtalálni ezt a helyet!

   - Felség! Én, vállalom néhány társammal, hogy felkutatom ezt a mezőt! – Jelentette ki Zirzu.

   - Rendben – felelte a Királynő. Tudod, hogy csak a legbátrabb és a legtapasztaltabb felfedezőkkel kell elindulnod, ha sikert akarsz elérni!

   - Úrnőm, nekivágniuk a nagy kalandnak! – jelentette ki Zirzu.

   Sokan jelentkeztek önként a csapatba. Zirzu legjobb barátjával, Mézessel kiválasztották pár bátor társukat. Elindultak, az aranyvirágok vidékét felkutatni.

   Kérdezősködtek, nyomoztak, mire egy vénséges-vén orrszarvú bogár végre útbaigazította őket. Boldogan repültek tovább. Az orrszarvú bogár azonban azt is elárulta, hogy nem lesz egyszerű megszerezniük az aranyvirágok nektárját. Hamarosan találkoztak az első akadállyal. Óriási pókháló állta útjukat. Nagy nehezen átverekedték magukat rajta. Aztán hatalmas vihar kerekedett, amiből sikeresen kijutottak. Nem sokkal később éhes méhészmadár rajjal találták szemben magukat. Ez a támadás igazán méhpróbáló volt. Sokan megsérültek, de sikerült visszaverni a méhészmadarak ostromát. A csapat remekül segítette egymást, bátran szembeszálltak a veszélyes madarakkal.

   Végre azonban elértek a céljukat és megérkeztek az aranyvirágos mezőre. A mező közepén kimagaslott egy gyönyörűséges aranyvirág. Mindközül ez volt a legszebb. Zirzu és Mézes hozzá szálltak. Így szólt a legpompásabb aranyvirág:

   - Üdvözöllek, félelmet nem ismerő méhek! A társaitokkal együtt kitartóak, bátrak voltatok. Az én kelyhemből is szívhattok nektárt, ez a legédesebb. Gyertek! Otthon aztán készítsetek csodás, ízes mézet!

   Zirzu és Mézes megköszönték a virágnak a kedves szavakat és az engedélyt.

   A többiek is szorgalmasan gyűjtötték az aranyvirágokból a nektárt. Elbúcsúztak, majd hazatértek a kaptárba. Rengeteg különleges aranyvirágport hoztak. Elmesélték Mézi királynőnek és a többieknek az átélt élményüket, megpróbáltatásukat.

   Az „Aranyméz megszerzésének kalandja” legendává vált a kaptárban. Mindenki Zirzu és Mézes és csapatának bátorságát és elszántságát ünnepelte.

   Mézi királynő megjutalmazta bátor méheket. Ezentúl, viselhették a Mézvitéz címet.

   Abban az évben még ízletesebb, csodálatos aranyszínű mézek kerültek az üvegekbe.