Mirci és Marci kalandja

Mirci és Marci kalandja.

                                            Mirci és Marci kalandja

     Sűrű lombos erdő közepén takaros kicsi házban élt Bözse mama kedvenceivel. Mirci cicával és Marci kutyussal. 
Mirci gondosan fogdosta az egereket hogy a ház kamrájában még csak híre se legyen a huncut egereknek. 
Marci őrizte a házat a betolakodó tyúktolvajoktól, a rókáktól.
Jó dolguk volt mindkettőjüknek.
 Kutyusunknak szép kis háza díszelgett az udvaron, cicusunknak az ajtó mellett kicsi fonott kosárka, benne puha párnácska szolgálja  a kényelmét. 
Naphosszat heverésztek, nyújtózkodtak.
Egyik reggel Bözse mama éppen reggelit készített a két éhes szájnak.........amikor látja ám, a kamrában fogytán a tej és a csont,  meg lisztet is kéne hozni már.
Mirci és Marci gyertek csak ide gyorsan beszédem van veletek!   A két lustaság máris ott termett gazdijuk lába előtt, fülüket hegyezve, mi  is az a  fontos dolog amiért megzavarták őket a lustálkodásban.
       - Mirci, Marci- Bemegyek a városba vásárolni, rátok bízom a házat és  a baromfiudvart. Résen legyetek ám!
        - Miaúú- nyávogta Mirci cica.
        - Vaúú- én biztosan éber leszek - vonyította Marci  kutyus.
Azzal fölvette hátára batyuját és elindult az erdei ösvényen, egyenesen a város felé. A két lustaság ujra elfoglalta a még meleg vackát.
Eltelt egy óra, eltelt két óra. A nap erős fénnyel, melegen besütött a magas fák lombjai közé Mirci orrát csiklandozva.
          - Ugyan ki az, mi az ami megzavarja az álmomat? - ébredezik Mirci. Egyi szemét nyitja, nem ám kettőt, nehogy elmenjen az álma. Látja Marcit olyan mélyen alszik hogy az orrán sétáló légy sem zavarja.
           - Miaúú - csak fel kéne kelni már, mert a hasunkra süt a nap.
 De vajon mit csináljunk ebben a szép napsütésben ? Ki kéne találni valami jó kis elfoglaltságot. 
Bújócskázzunk? Kergetőzzünk? Az nem nekünk való mulatság. Ahogy így töpreng egyszer csak felkiállt.
            - Hurrá megvan! - Odaosont Marcihoz és puha mancsával ütögetni kezdte Marci fejét.
            - Ébresztő Marci! Ébresztő  Marci!
Marci ijedten kapta fel a  fejét. Tán róka jár az udvarban azért kell neki fölkelni. 
Mikor meglátta Mircit tögtön gondolta hogy valami turpisság van a dologban. Rá is förmedt nyomban.
             - Ejnye Mirci, ejnye Mirci ! - tudod hogy nem szeretem ha felébresztenek.
             - Igen tudom Marci! - nyafogott cicusunk. De ez a dolog nem tűr  halasztást és szeretném megosztani  veled.  - Halljam miben sántikálsz?- mondta Marci
             - Van egy óriási ötletem! És ehhez ketten kellünk Marci ! - örvendezett Mircike.
             - Cseréljünk egy napra. Te legyél Mirci, én meg leszek Marci - lelkendezett Mirci.
             - Ezt úgy érted hogy én fogjam az egereket, te meg a rókát  űzöd el a háztól ? - kérdezte Marci.
             - Pontosan így értem ! 
Én sem vagyok ügyetlenebb nálad, csak elbánok egy rókával.
             - Hát ha te mondod ! - 
Hosszas tépelődés után egymás tenyerébe csaptak és megtörtént a csere.
Cicuskánk a kutyaház elé telepedett le, élvezte a nagy terepet, kutyusunk pedig belegömbölyödött a kosárkába. Ami ugyan kicsi volt számára , de úgy gondolta ha a cica csendben van ő sem reklamál.
Mindketten elégedettek voltak a helyzettel és a cserével. Gondolták majd megmutatják a másiknak hogy jobban végzik a rájuk bízott feladatot.
Ahogy így csendben őrködtek, Marci a kamara felől zajt hallott. Mintha valami apróság zizegtetné a polcokra feltett papírokat.
 A kamraajtó résnyire nyitva volt és úgy vélte ideje lenne megnézni mi történik odabent. Odalopakodott az ajtóhoz s látta, a polcokon egész raj szürke kisegér örül a cicuska távollétének.
                  No de ilyet ki látott már?  Reszkessetek egerek mindjárt közétek csapok ! 
Azzal  megrohamozta a kamarát, nagy testével nekiurott a polcnak. A sok egér rémülten menekült, annyifelé ahányan voltak. Ez semmi ! A polcról az üvegek is annyian estek le ahányan voltak, nagy csörömpölés közepedte.
 Marci is ijedtében százfelé  szaladt volna, ha tudott volna, de csak egyfelé az udvar felé tudott kimenekülni.
Közben míg kutyuskánk kalandjáról írunk, cicuskánk sem tétlenkedett. Rókalesen volt a tyúkudvarban. A baromfiudvar harsány kotkodácsolása, kukorékolása, gágogása csalta be.
De mire odaért Liba Lili úgy megtépte a rókát hogy az eszét és fejét vesztve bemenekült az erdő sűrűjébe, így cicusunknak nem akadt dolga.
Szépen visszafeküdt a kutyaház elé. De nyugalma nem tartott sokáig. Marci kutya úgy megrázta, ijedtében a nevét is elfelejtette.
                - No de Marci, mi történt hogy ilyen ijedt képet vágsz? - miaúú
                - Hol kezdjem vagy folytassam , azt sem tudom olyan nagy a baj Mirci !- vaúú
                - A kamra, a kamra! - kiáltozta.
                - Mi van a kamrával? - miaúú
                 - A sok egér! - vaúú
                 - A sok befőtt ! - vaúú
                  - Mi történt ? - miaúú
                  - A sok egér szétszaladt, a sok befőtt leszakadt ! - vaúú
                  - Nagy a kár, nagy a kár ! - vaúú
                  - Most hogy számolunk el Bözse mamával ? - vaúú
                  - Az lesz a legjobb ha elébe megyünk segítünk neki, szépen elmeséljük hogy is történt az egész. Mi csak jót akartunk. 
 Jól van legyen úgy.
Azzal a két rinaldó útnak indult az ösvényen Bözse mama elé. Már m
messziről felismerték gazdájukat hátán a nagy batyuval, s közelebb kerülve mosolygós arcát is.
                   - Hát ti? - kérdezte mama.
                   - Mi csak jöttünk segíteni. - vaúú
                   - Látom van még  valami a tarsolyotokban. Eláruljátok?
Egymást lökdösve - Marci rázendített és hosszasan sorolta, mégis mi történt vele. Mennyi kárt okozott és nagyon-nagyon szégyenli magát. Mirci  a  védelmére kelt.
                    - Én voltam a hibás Bözse mama - miaúú. Én beszéltem rá Marcit hogy cseréljünk feladatot.- miaúú
                    -Ó,ó két kicsi rosszcsontom ! Mit is mondhatnék. Elég büntetés nektek az ijedelem. De azért büszke vagyok rátok mert szépen elmondtátok.
                    - Tanulságként jegyezzétek meg. Mindenki azt csinálja ami a feladata. Mirci te továbbra is a kamrát felügyeld, Marci te meg az udvart, tyúkudvart.

Akinek tetszett Mirci és Marci kalandja, még több mesében is olvashatunk róluk.

                   -