Mirci és Marci legújabb kalandja, Bözse mama és a karácsonyi nagytakarítás

Mirci és Marci legújabb kalandja, Bözse mama és a karácsonyi nagytakarítás.

Mirci és Marci legújabb kalandja,
Bözse mama és a karácsonyi nagytakarítás

Történt, úgy december közepe táján, mindenki várta a karácsonyt ki így, ki úgy, de az biztos hogy mindenki igyekezett a házát bent is kint is patyolat rendre  csinosítani.
Ezt tette Bözse mama is. Alaposan felforgatta a házat , amit ilyenkor szokás csinálni. Kihordta a tornácra a tollpárnákat, dunyhákat amik finom libapehellyel voltak megtöltve, hogy teleszívják  magukat friss levegővel . 
Mirci cica settenkedett állandóan a lába alatt és kitessékelte a házból nagy hanggal.
- Mirci ,egykettőre sicc ki  a házból csak láb alatt vagy, engedd had végezzem a dolgomat. Menj ki Marcihoz, ő úgyis ott unatkozik, azután találjatok ki valami elfoglaltságot, birkózzatok vagy amit akartok, vagy pihenjetek. 
Mirci szót is fogadott. Kiment Marcihoz az udvarra és tele nyávogta Marcit.
-Mi bajod van Mirci miért nem hagysz engem sohasem pihenni, állandóan csak a bajt hozod rám.- vaú 
-Marci én csak veled szeretnék egy kicsit játszani mert unatkozom.-miau.
- Akkor gyere én megkergetlek , te meg szaladj -vau körbe-körbe az udvaron.
Egy darabig ment is a fogócskázás amikor Mirci hirtelen felszaladt egy fára, de Marci oda már nem tudott felmenni
- Nem ér Mirci csalsz!- vau - tudod hogy én nem tudok a fára menni utánad. Gyere le.
- Marci én nagyon elfáradtam, most már szeretnék pihenni.-miau.
- Lent is pihenhetsz, nézd itt a sok jó meleg dunna meg párna. Ettől jobb hely nem is kell a pihenéshez.
No Mircinek sem kellett egyéb, gyorsan lemászott a fáról nagy lopakodva.
- Had lássam hol az a jó hely! -miau.
- Hát ott a tornácon, gyere csak!-vau.
Mirci meglátta a  puha dunnát , szépen elnyújtózkodott rajta és abban a pillanatban elaludt.
Marci az egyik párnát bérelte ki és ő is elszenderült.
Odabent Bözse mama alapos munkát végzett, mindent felforgatott hogy piszoknak még csak híre se legyen.
Ahogy igy a két lustaság szunyókált Marci arra lett figyelmes hogy 
Mircit álmok gyötrik és mintha valamit motyogna a bajusza alatt. Közelebb hajolt hallgatózott és olyat hallott hogy -
-De szeretném ha karácsonyra esne a hópihe, fehér lenne minden, fürödhetnénk a friss hóban, hógolyóznánk a gyerekekkel, meg veled Marci!
Marci óvatosan leszállt a párnáról és halkan szinte suttogva mondta.
- Vau, vau kedves  Mirci barátom és társam, minden kívánságodat teljesítem ha ennyire szeretnéd varázsolok neked havat. 
Azzal mancsával rácsapott egy párnára, körmével kiszakította, és addig paskolta , míg minden tollpihe ki nem szállt belőle.
Mire felébresztette volna Mircit hogy a meglepetést megmutassa, Mirci akkorát tüsszentett, hogy körülötte a tollak mind felszálltak a magasba. 
Az egész udvar csupa, de csupa fehér volt de nem ám a hótól, hanem a libatolltól.
Mirci csak csodálkozott mi ez a fehérség, mire Marci nagy örömmel tudtára adta, hogy ez az ő meglepetése.
- No Mirci, azt kívántad legyen hó. Látod milyen barátod vagyok varázsoltam neked hófehér telet-vaú.
- Marci, Marci én nem ilyen telet álmodtam, ez nem havas tél, hanem pelyhes tél!-miau
- Mirci, de fehér! -vau
No ha soha nem kaptunk ki Bözse mamától , hát most itt az alkalom. Azzal mindketten elsomfordáltak a nagy diófa mögé, mintha mi sem történt volna.
Bözse mama odabent rendbe tette az ágyakat, felverte a szalmazsákot hogy jó friss legyen és elindult ki az ajtón hogy behordja a kitett párnákat és dunyhákat. 
-No már biztosan jól felfrissültek  a párnák, dunyhák, be is hozom gyorsan.-
Azzal kinyitotta az ajtót, kilépett a tornácra és nem jutott szóhoz attól amit látott.
Az udvar csupa fehér tollas, pihés volt. A tornácon csak egy üres párnahuzat éktelenkedett.
- Istenem! Istenem ! Mi történt itt? Hova lett a szép pehelypárnám?-Ki tette ezt velem? sopánkodott.
-Mirci, Marci hol vagytok? Gyertek elő gyorsan!
Csak lapított a két rosszcsont, de erre  a hangra már előjöttek fülüket, farkukat behúzva,Bözse mama elé.
Nem láttátok hogy mi történt a párnámmal? Ti itt voltatok kint! -
Bözse mama, én voltam a hibás nem Mirci!-vau örömet akartam szerezni neki, mert azt álmodta hogy esett a hó és mivel szeretem Mircit meglepetést akartam szerezni neki.
- Marci, Marci, attól hogy fehér lett minden az még nem hó, csak egy párnával kevesebbem lett a szép vetett ágyban.
Tudjátok én is nagyon szeretlek titeket, de a havat azt ki kell várni, fog az esni magától , nem kell itt párnákat bontogatni!
Büntetésből össze kell takarítani az udvart a tollaktól, pehelytől és ez többé elő ne forduljon.
Azzal hozzáláttak a kár eltakarításához hogy mire tényleg eljön a karácsony legyen helye az udvaron az igazi hónak.
A takarításban jól elfáradtak, Bözse mama kiosztotta vacsorájukat, ő is megvacsorázott és most az egyszer megengedte nekik hogy a kemencepadkán nyújtózkodjanak el éjszakára.
Ő pedig bebújt a frissen vetett ágyába, a meleg dunna alá és nem tudott rájuk haragudni, mert most is mint mindig ők csak jót akartak.
Kellemesen elfáradt , ez a nap is dolgos nap volt és mély álomba szenderült.

A mesének vége
 

-
-