Napsugár liget

https://ggwebsite.com






 











 






1. fejezet
1. rész
Napsugár liget
Talán éppen hogy zöldbe borult a táj, mikor érződött a levegőben, elérkezett a nyár. Szin pompás lepkék szálltak a virágos ligetmező felett. Madarak éneke zengte be ...

Kép forrása: google

 
 

1. fejezet

1. rész

Napsugár liget

Talán éppen hogy zöldbe borult a táj, mikor érződött a levegőben, elérkezett a nyár. Szin pompás lepkék szálltak a virágos ligetmező felett. Madarak éneke zengte be a tájat. Fehér felhők vonultak az égen át. Sötétedett. Vihar van készülőben. Fekete felhők takarták el a napot egy kis időre, cseppek hullottak az égből, aztán zúdult is mint vízesés a hegyoldalról lefelé. Hatalmas pocsolyák keletkeztek belőle. Ahogy jött, úgy távozott hirtelen. Csend lett, majd ismét madarak éneke hallatszott, a szellő lengedezett, virágok lengtek ide-oda a fűszálak között. Harmatcseppes leveleiken megállt az esőcsepp, mint apró üveggolyók, égszerként tündököltek a fűszálakon.

A tópart közelében békák és gyíkok sütkéreztek a napon, legyeket és bogarakat várva, a reggeli lakomához. A víz kristálytiszta volt, benne apró halak úszkáltak, néhány tavirózsa nyiladozott a felszínén. Körülöttük szitakötők cikáztak három napon át, majd eltűntek a nap sugarában. Bájos teremtmények voltak. A nappal érkeztek és vele együtt távoztak. Rövid életük épp annyira volt varázslatos, mint éj után a nap, sötétség után a világosság. Megérkezve a nappal mindegyikük egy-egy virágot választott otthonául, majd násztánccal választottak párt, így már ketten keringtek a víztükör felett. Sokan voltak, szinte megszámolni sem lehet őket, a tavat ellepték, színes csillogó szárnyak repkedtek, cikáztak körbe- körbe. Megpihenni is csak kis időre volt idejük és a körtánc folytatódott tovább.

A víztükrében figyelték önmagukat, ragyogtak ahogy a napsugara megcsillant a szárnyaikon. A vízparton gyíkok sütkéreztek, színezték magukat hol zöldre, hol kékre, hol sárgára. Próbáltak alkalmazkodni a környezet szín világához, igazi mesterei voltak a rejtőzködésnek, ha veszélyt éreztek egybeolvadva környezetükkel váltak láthatatlanná, még ismét előmerészkedhettek rejtekükből. Dalolt a szél. Hűvös, lágy szellő lengedezett a tóparton. A sás és a nád hajladozott, ahogy meglökte őket a szellő vígan, majd tovaillant a messzeségben.

  • Gyertek hamar, szárnypróbálgatás veszi kezdetét!- szólt Mimo a kicsiknek, akik épp a fűszálak között bújócskáztak.
  • Itt vagyunk.- mondták kórusban.
  • Lille, Zu, Cende és Evum. A ti feladatotok lesz a mai napon a szárnyaitok edzése. A ti vezényletetekkel fognak a kicsik gyakorolni. - mondta a szitakötők királynője, és már fel is reppent a magasba az egyik fűzfára, hogy onnan figyelje az újoncokat.

Az ifjak magukhoz gyűjtötték az újoncokat, lettek is jó sokan, majd négy csoportba sorolták őket. Az első csoport a legszínesebb szárnyak csoportja lett. Ezt Evum vezette. A második csoport Lille vezényletével a legfürgébb csoport lett, a harmadikat Cende kapta, a lassúak csapatát, végül Zu lett a negyedik csoport, a legfakóbb szárnyúak csoportja. Így már mindenki tudta kihez tartozik a mai nap folyamán. A négy vezér most összeült és megbeszélték a feladatokat, egymásközt kiosztották melyikük mit fog gyakorolni a kicsikkel. Mikor eldöntötték ismét összehívták a csapatokat és halkan, hogy ne hallják a többiek mindenki ismertette a szabályokat. Az újoncoknak nagyon tetszett és már készen is álltak, hogy versenybe szálljanak a többiekkel a díjért. Ugyan is jutalmat kap, az aki a nap végén a legtöbb feladatban első lesz, és persze a legutolsók is jutalomban fognak részesülni. Ők lesznek azok, akik majd átadhatják a jutalmakat a nyerteseknek és az ő feladatuk lesz a másik két nap folyamán a liget jó hírnevének a szétkürtölése a Napsugár liget minden lakójának.

 

2.rész

A csapatok már türelmetlenül várták, hogy kezdetét vegye a verseny. Az első feladat az volt, aki hamarabb elrepül a tó másik oldalára és leszáll egy fűszálra. Mimo lett a bíró, ő figyelte, hogy minden játékos a helyén legyen és senki se előzze meg a másikat, ezért a fűzfa ágára leszállva figyelte a magasból a versenyző ifjakat. Aki csalni próbált helyet kapott mellette a faágán és csak másnap folytathatta  a játékot. Ezért az ifjak nagyon figyeltek a szabályokra. Senki sem akart a faágán várakozni egy teljes napon át.

A vezérek pontokat adtak a játék végén, amiket egy nagy levélre írtak rá. Minden csapatnak volt egy levele és rajta a pontjaik. Ezt a feladatot természetesen Lille csapata nyerte, a legfürgébb újoncok, akik nagyon büszkék voltak rá, hogy ilyen ügyesek és gyorsak voltak ebben a feladatban. 10 pontot kaptak, a többiek csak egyet-egyet. A következő feladatban minden csapatnak meg kell tudnia érintenie a víztükört úgy, hogy ne kavarják a vizet. Ezt a játékot a lassúak csapata nyerte, mivel ők voltak olyan ügyesek, hogy nem kavarták meg a vizet, míg a többieknek bele-bele ért a lábuk a vízbe, így ők egy pontot szereztek még Cende csapata 10 pontot. Így már két csapat volt holtversenyben. Már csak két feladat volt hátra és a holtversenyben eldől ki fog a végén nyerni.  A harmadik feladatban most festeni kell nekik egy képet a levelekre. A feladatot egyedül a legfakóbb szárnyúak tudták teljesíteni, mivel őket nem zavarta, hogy összemaszatolják a szárnyaikat, míg a többiek hamar feladták a játékot. Így ők 10 pontot szereztek, a többiek sajnos nulla pontot kaptak. Az utolsó feladat volt a mindent eldöntő, most kiderül, hogy ki a legtalpraesettebb közülük. A napsugarában kellett a szárnyaikat megcsillogtatni. Persze a fakoszárnyúak hátránnyal indultak, így a versenyt a színes szárnyúak nyerték, nagy örömükre. 10 pont lett a jutalmuk. A fűzfa ágáról figyelő Mimo most leszállt, és így szólt a csapatokhoz:

- nagy örömömre szolgál, hogy eredményt hirdethetek ezen a napon. Mind a négy csapat versenyben maradt a mai napon. A játék ma eddig tartott, holnap reggel  veszi ismét kezdetét a verseny. Újabb feladatot és újabb nyertesek fognak versenyezni egymással, a végén az a csapat győz, aki a legtöbb pontot kapta. Ez a harmadik napon fog kiderülni. - mondta Mimo boldogan tekintve az újoncokra, akiken látszott mennyire elfáradtak a végére.

Melia Neuro Mowel, blogger, író, meseíró

Sziasztok! Én még 2020 októberében kezdtem el írni eleinte történeteket, majd később meséket valamint fantasy és kaland regényeket, illetve élettörténeteket. Annyira megszerettem az írást, csak úgy gyűltek a gondolatok a fejemben a műveim írása során. Egészen szép csokor lett azóta belőlük. Felnőtteknek, fiataloknak valamint gyerekeknek szóló tartalmak várakoznak, hogy az olvasó közönség elé kerülhessenek és sz...