Nem csak a husi

Nem csak a husi.

Pumapu és pumanyu is vadászatra készült,

Nem volt otthon őzgerinc, és libacomb is rég sült.

Pumaporonty hat született, gyomra mindnek korgott,

Nyávogtak a vacsoráért, némelyik már morgott.

Átkeltek a pumaszülők dombon, hegyen-völgyön,

Mégsem akadt karmukra vad, sem böhöm, sem pöttöm.

Sóhajtozott pumanyu, hogy „mi legyen az étek?

Husi helyett mi más jó egy pumacsemetének?”.

Gondolkodott pumapu, és felnézett az égre,

Azonban a felhők helyett egyebet vett észre:

Ágak-bogak, levelek közt sok-sok gyümölcs lógott,

Sárga, piros, zöld és lila, mindenféle volt ott.

Több sem kellett Pumáéknak, felmásztak egy fára,

S finomsággal mindkettőnek tele lett a szája.

Nem ették meg zsákmányukat, kölykeiknek szánták,

Azok meg, hogy mit szólnak majd, kíváncsian várták.

Nyafogtak a kis nagymacskák, húst akartak enni,

Rájuk mordult pumanyu, hogy „nincs egyéb, csak ez, ni!”.

Akadt végül egy-kettő, ki harapott egy nagyot,

S utána a többieknek alig-alig hagyott.

Ezentúl a pumakölykök gyümölcsöt is ettek,

Nagyra nőttek, erősek és jó vadászok lettek.

Embergyerek te is majszold mindennap e mannát,

S amikor majd öreg leszel, megérzed a hasznát.