Kép forrása: Auróra ismerősöm rajzolta a képet
Nyúl Úr húsvétja.
Mesebeli kerek erdő
közepén, ahol az
állatok együtt éltek
örök barátságban,
békességben és boldogságban,
ott élt az ifjú
Nyúl Úr kicsi
odújában.
Világosbarna meleg, selymes
kabátkája volt, hosszú
mindenre odafigyelő hegyes
fülei és hatalmasat
ugró lábacskái voltak.
Nyúl Úr az erdő
minden kis lakójával
jó barátságban volt:
jóízűen szeretett beszélgetni
nagy Brumi úrral,
a medvével, akitől
mindig aranyló mézet
kapott a reggeli kenyerére;
a tüskés kabátkájú
Tüsivel, a sünnel, aki
meg mindig ősszel
sok mosolygós-piros
almával ajándékozza meg.
Nyúl Úrnak minden
évben igen fontos
feladata volt:
Húsvét ünnepére Ő
festette meg Kata
tyúkanyó tojásait
a nagy erdei
ünnepségre.
Idén sem volt másképp,
egy héttel korábban
nagy szekeret tolt
a piacra a három
jó barát.
Kata tyúkanyó már
nagyon várta őket,
s legszebb tojásait
tette nekik félre.
Otthon ezután Nyúl Úr
munkájához látott,
keze nyomán színesebbnél-
- színesebb tojások
kerültek ki:
volt ott sárga,
piros, kék, meg
zöld, sőt rózsaszín is.
Nagyon megörült Nyúl Úr
gyönyörű tojásai láttán,
még bajuszkája is felállt
boldogságában. Cifrázta
is alkotásait pöttyel,
csíkkal, hullámos
vonallal.
,,Kész!" - gondolta magában,
s táncra perdült kész
tojásai körül.
,,Gyertek, gyertek barátaim!
Elkészültek tojásaim!"
- kiáltotta, az erdő minden
lakójának.
Mindannyian előjöttek,
vidám szívvel táncra
keltek a tojásaikkal;
Brumi úr, a medve,
Kata tyúkanyó, Tüsi
süni, Berti mókus
és a többiek, hajnalig
énekeltek Nyúl Úr
körül boldogan, míg
el nem aludtak
csendesen.
Ehhez a meséhez még nem érkezett hozzászólás, legyél Te az első aki hozzászól!
A szerző biztosan nagyon hálás lesz érte!
Elmúlt egy nap, elmúlt két nap. Szép lassan teltek a napok, -miként Idő apó kezében lévő homokórájában is lassan peregtek a homokszemek-, minden kis erdőlakó lázasan készülődött a nagy napra. Nagyo...
Elolvasom
Száll a levél a szél szárnyán, sok szín uralja a tájat, bíborvörös-bronzbarna-aranysárga, mint Ősz apó pettyes kabátja. Ősz apó nyomán változik a táj, szárnyaikat az égnek feszíti a fecske-a gólya-...
Elolvasom
Végül elérkezett a várva-várt nagy nap, a futóverseny napja. Szép idő volt. Sütött a mosolygós aranyszínű nap, meleg szeretettel nézett le a mesebeli kerek erdőre; csiripeltek a madarak és az erdő ...
Elolvasom
Mesebeli kerek erdő közepén, ahol az állatok együtt éltek örök barátságban, békességben és boldogságban, ott élt az ifjú Nyúl Úr kicsi odújában. Világosbarna meleg, selymes kabátkája volt, hosszú m...
Elolvasom
Ezt a mesét írta: Cseh-Dálnoky Zsófia író, meseíró, költő
Cseh-Dálnoky Zsófia vagyok, Budapesten születtem, óvodapedagógus vagyok. Nagyon szeretem a mesék varázslatos világát. Szívemből szeretek írni a Családomnak, Szeretteimnek és minden kedves Olvasónak. Gyermekkoromban kezdtem el, de főleg ifjúkorom óta szeretek verseket, prózákat, majd meséket is írni.Mindig is érdeklődve olvastam a magyar- és a latin nyelvű verseket, meséket. Gimnazista koromban részt vett...