Nyuszika, nyuszika, nyuszika fuss előlem!

Nyuszika, nyuszika, nyuszika fuss előlem!.

Egyszer volt, hol nem volt, egy szép nyári napon a nyuszika, nyuszika, nyuszika találkozott a mezőn egy rókával. A róka nagyon rosszmájú volt és meg akarta enni. Utánnaeredt hát a róka a nyuszinak és majdnem megette. Azt kiabálta, hogy:

• Nyuszika, nyuszika, nyuszika fuss előlem! Nyuszika, nyuszika, nyuszika fuss előlem!

Futott a nyuszi a mezőről az erdőbe. Már majdnem utolérte, amikor a nyúl egyszer csak odaért a medve barlangjához, és miközben a medve téli álmát aludta, felébresztette. Így hát a rókát megette a medve. …Majdnem...

Mert a medvét a ravasz róka el tudta altatni egy altatódallal. Egy óra telt el mire elaltatta a medvét a róka. Aztán a róka megint belekezdett a kis mondókájába:

• Nyuszika, nyuszika, nyuszika fuss előlem! Nyuszika, nyuszika, nyuszika fuss előlem!

És már utána is szaladt. A nyúl már öt méternél hosszabban futott.

A nyúl gyorsabban futott a szokásosánál és sokat futott, futott, futott.

Körbefutották az egész erdőt, a mezőt és a rétet. A végén kifulladtak.

A róka már csak egy lépésnyire volt a nyúltól, aki a naplementében ott üldögélt egy fatörzsön. És aztán a róka ráharapott és megette. De az egy műnyúl volt. És a nyuszi így megmenekült, mert el volt bújva egy közeli bokorban.

Aki nem hiszi, járjon utána.