Barion Pixel

VENDOLÍN A MACSKA TÖRTÉNETE, MESÉJE


https://smaragdkiado.hu/termek/varazslatos-mesketek-1-meseerdo/

Hol volt, hol nem volt, egy Anna nevű kislány sétált az utcán. Anna meghall egy nyávogást. Anna odamegy a nagy szemeteskukához és belenéz. Anna megpillant a kukában egy ládát és a ládában egy kiscicát. Anna ezt mondja: - Ó, te hogy kerültél ide!? A kiscica nyá...

Kép forrása: saját fotó

Hol volt, hol nem volt, egy Anna nevű kislány sétált az utcán. Anna meghall egy nyávogást. Anna odamegy a nagy szemeteskukához és belenéz. Anna megpillant a kukában egy ládát és a ládában egy kiscicát. Anna ezt mondja: - Ó, te hogy kerültél ide!? A kiscica nyávog egyet.

-Te egy egész aranyos vagy. Te akár lehetnél az én macskám. Gyere csak, én hazaviszlek.-mondta Anna. De jött egy ember.

Az ember így szól: - Ó ma olyan nap van, amiben 12,18 órát dolgozok. Ó DE SOK EZ ITT NEKEM! Az ember nem volt más, mint egy kukásember, a kis falu kukásembere, személyesen Kukahordó Béla. Testvére Kukahordó Karcsi, aki néha segít a szeméttelepen. Éppen most a kukásember, Kukahordó Béla meghallotta a kiscica nyávogását. Írt is a telefonján testvérének Kukahordó Karcsinak egy emailt, amiben az állt, hogy: „Kedves testvérem, Kukahordó Karcsi. Hallottam egy macska nyávogást, ami éppen a sarkas ház falánál volt. És egy lány is beszélt. Odamegyek és megnézem. Kedves testvérem, majd írj rám. Kukahordó Bélától Kukahordó Karcsinak sok szeretettel.”

 

Ez egy átlagos nap volt, de a kiscicának és Annának nem volt átlagos, mert váratlanul találkoztak egymással ezen a napon. Épp Anna azt talágatja, hogy hívja a kiscicáját. Anna ezt mondja, gondolja: -Te legyél például Vili vagy Virág, nem, nem, nem, te inkább legyél VENDOLÍN!

De épp akkor jött a kukásember Kukahordó Béla és észrevette őket.

- Hát ti hogy kerültök ide? - kérdezte Kukahordó Béla.

A kislány nem beszélt, sem nem szólt.

 

Kukahordó Karcsi visszaírt egy emailt Kukahordó Bélának: „Kedves Kukahordó Béla, én drága testvérem. Hamarosan jövök, de akkor hozok inkább macskatápot is. Megállok még előtte a Lidlben, hogy macskatápot vegyek a kiscicának. De még a Lidlbe menetel előtt elmegyek venni a hugunk, Kukahordó Lilla 22. születésnapjára egy kis rúzst a DM-be. Szeretettel Kukahordó Karcsitól Kukahordó Bélának. Puszi neked ♥ ”

 

Ma nagyon szép reggelünk volt nekünk, de egy kicsit úgymond váratlan is, mert Anna és VENDOLÍN nem tudták hogy találkoznak egymással. De most térjünk vissza Kukahordó Béla és Anna történetéhez. Dzsigdzsig emaildzs dzs dzs VENDOLÍN zszs zs zs zs zs ding ding ding ting kész, ennyi visszatért minden a Kukahordó Béla, a kukásember és Anna, a lány és VENDOLÍN történetéhez.

Most már Annának olyan erős lett a félelme, hogy már nem bírta, hogy ne sírjon, hogy ne beszéljen, ne sikítson, hogy ne kiabáljon. És akkor Anna megjött a nagy nem bírom ki hogy ne síkítson, ne kiabáljon, ne beszéljen, sírjon. Akkor most Anna sikított egyet:– ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ, ÉÉÉÉÉÉÉ, ÓÓÓÓÓÓÓ, ÚÚÚÚÚÚÚ, QQQQQQQ. Akkor megkérdezte a kukásember, Kukahordó Béla, hogy miért sikítozik. Anna ezt felelte rá: - Mert ijesztő az, amikor jön egy kukásember, akit hogy is hívnak?

- Én Kukahordó Béla vagyok, a kukásember.

- Ja, így már értem. Mert nagyon ijesztő, amikor jön egy kukásember, akit Kukahordó Bélának hívnak és idejön tudatlanul, hogy nem tudok semmit magáról.

- Hát én most beszélek veled egy kicsit! - mondta Kukahordó Béla.

- Hát őőő jól van. Bészélgethetünk felőlem.

- Most hát beszélgessünk arról, hogy miért van nálad ez a láda és benne egy kismacska.

- Hát a kismacskát VENDOLÍNnak hívják, akit én neveztem el. - mondja Anna. De elmesélem elölről a történetet. Úgy kezdődött ez az egész, hogy sétáltam az utcán és hallottam, hogy VENDOLÍN, aki most itt van a ládában, ez a kiscica, nyávog egyet. Odamentem hát így és kinyitottam a kukát és benne volt a kismacska, aki éppen VENDOLÍN volt. Így hát kivettem a ládát és benne a ládával együtt a kiscicát is, aki VENDOLÍN. Aztán meghallottam a kukásembert, magát, akivel most beszélek, Kukahordó Bélát és idejöttem a sarkas ház falához. És a macskám VENDOLÍN nyávogott egyet és idejöttünk a sarkas ház falához elbújni. Aztán idejött a kukásember és itt beszélgetünk azért mert megkért, hogy beszélgessünk egy kicsit erről a dologról.

- Így már világos. - mondja Kukahordó Béla.

 

Eközben megérkezett Kukahordó Karcsi a macskatáppal és odament a sarkas ház falához. Köszönt Kukahordó Bélának és Annának és VENDOLÍNnak, a kiscicának.

- Hát sziasztok, meghoztam a macsakatápot is. - mondta Kukahordó Karcsi.

- Na lám, megérkeztél. - mondta Kukahordó Béla Kukahordó Karcsinak.

- Csókolom. - köszönt Anna.

- Hogy hívnak? - kérdezte Kukahordó Karcsi.

- Annának hívnak. Harmadikos vagyok.

- És hogy hívják a kiscicádat? - kérdezte Kukahordó Karcsi.

- VENDOLÍNnak hívják a cicát. De amúgy nemrég találtam, úgy egy órája. - mondta Anna.

- Hát jó, amúgy hoztam macskatápot is a Lidlből. - mondta Kukahordó Karcsi.

- Adjunk most a kiscicának VENDOLÍNnak egy kis macskatápot. Na lássuk csak, egy éves macska három maroknyi, nulla éves macska egy maroknyi…. Aha… Megvan. Most pedig kérsz egy kis macskatápot? - kérdezte Kukahordó Béla és Karcsi.

A kiscica nyávogott egyet.

- Nem kér VENDOLÍN. - mondta Anna.

- Jó. Amúgy Karcsi, hány euróért vetted ezt a macskatápot? - kérdi Kukahordó Béla.

- Hát, tíz euróért. - válaszolt Karcsi.

- Fúúúú. Te miért vettél ilyen sok pénzért macskatápot?

- Hát mert máshol nem volt ilyen szép macska rajta. :) - válaszolt Karcsi.

- Komolyan nem láttál máshol? - kérdezi Béla.

- Tényleg, egy néni mondta nekem, hogy van hátul is macskatáp két euróért. - mondta Karcsi.

- Amúgy az a tíz euró egy kicsit sok. Főleg a macskatápért. - mondta Anna.

- Szerintem most neked adjuk ezt a tízeurós macskatápot VENDOLÍNnak. Jó? - kérdezte Kukahordó Béla.

- Jól van. Köszönöm szépen a macskatápot. - válaszolta Anna.

És ezzel Anna elköszönt a kukásemberektől és elindult a park felé.

 

- Nagyon jó. Gyere VENDOLÍN. Most szépen kiszabadítalak ebből a ládából. - mondta Anna, aki egy padra tette a ládát és kiszedte az iskolatáskájából az ollóját.

- Készen is van. - mondta Anna és elvágta a ládán lévő kötelet, ami összetartotta a másik ládával.

- Nos, gyere VENDOLÍN. Ne félj! Legalábbis senki sem tud minket megállítani én azt úgy tudom, mert kinek lenne szüksége rajtam kívül egy ládából kiszabadított macskára.

VENDOLÍN azt gondolja, hogy mi lenne akkor ha valaki más szabadította volna ki.

Czajlik Anna, amatőr meseíró

Ezt a mesét írta: Czajlik Anna amatőr meseíró

Czajlik Annának hívnak. 8 éves vagyok. A meseszép felvidéki Pozsonyeperjesen lakom a családommal. A Pozsonyeperjesi magyar tannyelvű alapiskola 3. osztályát látogatom. Nagyon szeretem az állatokat, ezért a legtöbb könyvem, amit olvasok is róluk szól. Elsős, másodikos koromban kezdtem rövid rímeket, verseket faragni, amiket általában anyukám jegyzett fel. 2022-ben írtam az első rövid mesémet. Jelenleg több tö...


https://smaragdkiado.hu/termek/varazslatos-mesketek-1-meseerdo/

Vélemények a meséről

Ehhez a meséhez még nem érkezett hozzászólás, legyél Te az első aki véleményezi!
A szerző biztosan nagyon hálás lesz érte!