Pogi, a csavargó tacskó_7. fejezet: A keddi reggeli


https://webshop.meskete.hu
  • 2023.
    aug
  • 09

Már világosodott, amikor felébredt és mardosó éhséget érzett a gyomra körül. Kikukkantva a bokor alól, több kutyát sétáltató embert is látott a parkban. Erről eszébe jutott, hogy a reggelijük előtt Bertus néni is szokott velük egy rövid sétát tenni a Ho...

Kép forrása: Illusztráció a könyvből. Készítette: Csehné Gyémánt Fanni

Már világosodott, amikor felébredt és mardosó éhséget érzett a gyomra körül. Kikukkantva a bokor alól, több kutyát sétáltató embert is látott a parkban. Erről eszébe jutott, hogy a reggelijük előtt Bertus néni is szokott velük egy rövid sétát tenni a Holló utcában. Kimerészkedett a bokorból, és útnak indult, hátha meglátja gazdáját és a családját. Sajnos csak idegenekkel találkozott. Volt, aki észre sem vette az egyedül mászkáló kiskutyát, de olyan gazdik is akadtak, akik megálltak és lehajoltak hozzá. Kapott egypár jutalomfalatot és simogatást, így csillapodott az éhsége és a szomorúsága. A kutyák többsége barátságosan viselkedett vele, körülszaglászták, nem ijesztgették. Persze olyan is volt, aki gőgösen tett megjegyzéseket a gazdátlanul csatangoló kutyusra.

– Miért nem mész haza a gazdádhoz? – ugatta szemrehányóan egy idősebb tacskófiú. – És különben is felöltözhettél volna, ha már itt csavarogsz! – vakkantotta még hozzá a narancssárga mezben feszítő távoli rokon.

Pogi több kutyát is látott, akiken valamilyen ruhácska volt. Sajnálta őket, mert némelyikük kényelmetlenül feszengett öltözékében. Csodálkozott, hiszen nekik a kiskendőjükön kívül semmilyen ruhájuk nem volt.

– Kiskutya, bújj elő! – hallott egy ismerős hangot hirtelen. Hamarosan észre is vette azt a kislányt, aki olyan kedvesen bánt vele tegnap. Bátran szaladt a hang irányába, meg is látta a tegnapi padnál ácsorgó lányt.

– Na végre, csakhogy megvagy! – örvendezett a gyermek, majd az ölébe vette a kutyust. – Tudod, a szüleim nem engedik meg, hogy nálunk lakjál, de küldtek neked ételt.

Előkapott a hátán lévő nagy batyuból egy kisebb zacskót, amiben a kutyareggeli volt. Kirakta az enni-innivalót a pad alá, majd elköszönt kis barátjától:

– Most nem maradhatok itt veled, mert sietnem kell a suliba, de ha itt leszel még délután, akkor sokat játszhatunk majd – azzal már száguldott is az iskola felé.

Pogi jóízűen elfogyasztotta a reggelijét, aztán újult erővel indult mai felfedezőútjára.

Gyöngyösvári Mara, amatőr meseíró

Varga Mária Gyöngyi nyugdíjas tanítónő vagyok. Nyolc éve kezdtem mesés történeteket írni, melyek az alsó tagozatosoknak szólnak. Negyven éven keresztül tanítottam 6-10 éves gyerekeket. A tőlük hallott sok kedves történet, az együtt átélt élmények inspirálták írásaimat. Magánkiadásban adtam ki három gyermekkönyvemet, melyek a gyerekek és az állatok barátságáról szólnak. Főszereplőik: Balambér nyuszi, Vöric cic...


https://webshop.meskete.hu

Vélemények a meséről

Ehhez a meséhez még nem érkezett hozzászólás, legyél Te az első aki véleményezi!
A szerző biztosan nagyon hálás lesz érte!