Egy szép tavaszi napon a Csodaerdőben egy új kis bogár érkezett. Pöttyös Katica kíváncsian nézelődött, de hamar észrevette, hogy a többi bogár furcsán méregeti. Nem volt más, mint egy különleges katica: nem piros-fekete volt, hanem sárga pöttyök díszítették a hátát!
A többi bogár csodálkozva súgta-búgta:
– Milyen furcsa! A katicáknak pirosnak kell lenniük!
Pöttyös elszomorodott, de nem szólt semmit. Magányosan üldögélt egy levélen, amikor egy másik kis bogár ugrott mellé. Csíkos Hernyó volt az, aki kék és zöld csíkos testével szintén kicsit másképp nézett ki, mint a többiek.
– Szia! – mosolygott rá Csíkos. – Látom, egy kicsit szomorú vagy. Mi a baj?
– A többiek furcsának tartanak, mert nem olyan vagyok, mint a többi katica – sóhajtott Pöttyös.
– Én is más vagyok! – mondta Csíkos vidáman. – De tudod mit? Ez tesz minket különlegessé!
Ettől a naptól kezdve Pöttyös és Csíkos elválaszthatatlan barátok lettek. Együtt játszottak, nevettek, és a többi bogár is kezdte észrevenni, hogy nem számít, ki milyen színű vagy formájú – a legfontosabb a kedvesség és a barátság.
Egy nap egy nagy eső után Csíkos bebábozódott, és néhány nappal később egy gyönyörű pillangóként bújt elő. A többi bogár ámulva figyelte, milyen csodálatos lett, és rájöttek, hogy mindenkiben van valami különleges – csak meg kell látni!
Mese az elfogadásról: Pöttyös és Csíkos barátsága Egy szép tavaszi napon a Csodaerdőben egy új kis bogár érkezett. Pöttyös Katica kíváncsian nézelődött, de hamar észrevette, hogy a többi bogár furc...
A nyúlcipő nyomában „Minden csoda egy kicsi szívből indul – és egy maroknyi bátorságból.” A Hársfalvi-domb aljában állt egy aprócska falu, ahol minden tavasszal különös izgalom járta át az utcákat....
Az Egészséges Lovagok és a Barátságos Sárkány Egyszer volt, hol nem volt, egy gyönyörű birodalomban, ahol a hegyek és völgyek békésen terültek el, élt egy király és királyné, akik híresen bölcsen é...
Ezt a mesét írta: Zöld_Pillér Amatőr író, meseíró