Kunszentmártonban élek, 1963. november 1-én születtem Szentesen. Kisgyermekkorom nagy részét nagyszüleimnél, Alattyánon és Csépán töltöttem, ahol megismerkedtem a falusi emberek életének szépségeivel és nehézségeivel. Iskoláimat Kunszentmártonban, Szarvason, Budapesten, Szegeden és Debrecenben végeztem az óvónői pályához kapcsolódóan. Az óvodapedagógia sajátos eszközrendszere lehetőséget adott arra, hogy...
Vélemények a meséről
Ehhez a meséhez még nem érkezett hozzászólás, legyél Te az első aki hozzászól! A szerző biztosan nagyon hálás lesz érte!
Csivitel a kismadár: Elmúlt a tél, itt a nyár! Dehogy múlt el, gyerekek! Subám fázós, remegek! Februárban szél szalad, Borzolja a kis tavat, Hideg eső csepereg, Citromsármány kesereg.
A Szen’mártoni Kerekerdőbe végre-valahára megérkezett a tavasz. Elolvadt a hó, az erdő fái pedig álmosan nyújtóztatták ágaikat, és sugdolózni kezdtek: - Ti is hallottátok? Nekünk énekel a pacsirta!...
Ki a fánkot szereti, Cukrot, vajjal keveri, Tojással is kutyulja, Élesztővel zutyulja, Liszttel, tejjel vegyíti, Fakanállal segíti, Ruganyossá dagasztja, Kelni, el nem halasztja, Pohárkával szaggat...
Illata ébred a Földnek, Életre kelnek a völgyek, Alföldi tájon a szél jár, Új kikeletre ma így vár. Álmatag szíveket átfon, Vadgerle rebben az ágon, Várja a nap ragyogását, Olvadó víz csacsogását. ...
Ezt a mesét írta: Tóth Marianna meseíró
Kunszentmártonban élek, 1963. november 1-én születtem Szentesen. Kisgyermekkorom nagy részét nagyszüleimnél, Alattyánon és Csépán töltöttem, ahol megismerkedtem a falusi emberek életének szépségeivel és nehézségeivel. Iskoláimat Kunszentmártonban, Szarvason, Budapesten, Szegeden és Debrecenben végeztem az óvónői pályához kapcsolódóan. Az óvodapedagógia sajátos eszközrendszere lehetőséget adott arra, hogy...