Kép forrása: Mesterséges Intelligencia által generált kép
Szellemes Mese.
Szellemes történet
Élt egy humoros szellem egy fazékban maga volt a jóság.
Mindig mikor főzött a jó boszorkány,
gőzként láthatóvá vált alakja.
Eljött az ősz a Halloween napja.
Sok gyerek rémisztő jelmezben kopogtat.
Remélik, hogy ott finom édességet kapnak,
de hogy mit tartogat a szellem és a boszorkány számukra
arra nem számítottak.
A sok gyereknek és felnőttnek jó kedve
kerekedett,
mert a jó boszorka belerejtette a szellemmel az édességbe
a szellemességet, viccet, jókedvet.
A jó boszorkány is magán túl tett,
amikor hétköznapi egyszerű ruhát vett felnőttnek,
mert ezt ő találta rémisztőnek.
De azért kiegészítőnek csillámport magára hintett.
Ha szeretettel főzünk jó szellemiséggel,
nem haraggal rossz érzéssel,
akkor, aki magához veszi az ételt
benne is ez a szellemiség éled.
Tovább adja más embereknek
a falucska barátságosabb hely lett.
Az étel és az élet nem is sokban különböznek.
Mert eszünk és jót teszünk akkor boldogabbak lehetünk.
A humorszellem annyi jót tett, hogy egyszer csak ember lett
hogy megtudja még jobban örvendezteti az embereket.
Bejárt a földi létet először kisgyerek
majd felnőtt lett.
Tanár lett , aki humorral szeretettel tanítja a gyerekeket
Szerették őt az ember szellem, akit Tündének neveztek.
Elidőzött a boszorkánál eltöltött időkön.
A Boszorkány, aki szeretetével főzött,
Igazi lélekszobrász volt.
Belőle is jó embert varázsolt.
A halloween napja újra eljött
A boszorkánytól mióta elköltözött
nem találkoztak, de a szellő suttogta,
a tudást, mit a boszorkány neki adott át.
Megértette az égi törvényt,
amit kapsz tudást azt osszad mint a cukorkát szét.
Egy kisgyerek a kinek nagy volt az orra,
de szíve annál nagyobb kis csillámos kalapot hordott.
Egy könyvet hozott benne a boszorkány kézírásával
elemér emberszellem ránézett, könnyei örömcsillagokként
reszkettek.
Tudta a kislány lehet a boszorkánybarátjának unokája.
A gyerekeknek felolvasott könyvből követte nagy áhitat,
kireppenő szeretet és humor a tantermet átjárta,
elmosolyodtak a gyerekek,
tőlük még a fogatlan töklámpásban is meggyulladt a mécses.
Így lett a tanítványoknak sok kis tudáslángja
A könyv üzenete is ebben állt,
hogy mindenki őrizze a szeretet gyújtotta mosolyát,
Így vidámabb hely lehet a világ .
Adjuk e kedves lángot kicsiknek nagyoknak egyaránt tovább!
Ehhez a meséhez még nem érkezett hozzászólás, legyél Te az első aki véleményezi!
A szerző biztosan nagyon hálás lesz érte!
PRÉMIUM
Ezt a mesét írta: Szakács Anna (Prasad) amatőr író
A világ mesés valójában mesés emberekkel, élőlényekkel, ezt szeretném megmutatni történeteimen keresztül. Haikukat is szoktam írni meg novellákat , verseket a meséken kívül. A Sumida folyó hídja online kultúrális magazinban jelentek meg haikuim.