Szellőke.
Még javában ásít az ébredő nap,
Kertemben már dalolnak a kismadarak.
Csivitelnek a tiszafa örökzöld ágain,
Fiókájuk próbálkozik repdesni szárnyain.
Hogy bátorítsák szülei a félénk madárkát,
Segítségül hívták Szellőkét, a szelek apraját.
Érkezett is felhőháton a szellő,
Óvja majd a kis madárkát, míg felnő!
Amíg nem tud biztonsággal repülni,
Szellőke a hátán fogja cipelni.
Ezt a verset írta: Égi Edina amatőr vers és meseíró
A mindennapok szépségei és az emberi lélek finom rezdülései inspirálnak. Írásaimmal szeretném megmutatni, hogy a vers és a mese nem más, mint egy híd, amely összekapcsol minket egymással és a világgal. Verseim között találkozhatsz játékos gyermekversekkel, mélyebb gondolatokat megfogalmazó költeményekkel, és olyan sorokkal, amelyek egy pillanatra megállítanak a rohanó világban. Bízom benne, hogy munkáim ...
Tóth Lászlóné Rita
2024-01-24 08:13
Nagyon kedves, szerethető versike. Tetszéssel olvastam. Szeretettel: Rita
Mészárosné Szuda Melinda
2024-01-24 16:22
Kedves kis történet kedves Edina! Tetszik! Maradok szeretettel, Melinda
abrakadabra
2025-01-16 20:48
Nagyon szèp