Szép álmokat, Katicabogár!


http://mocorgohaz.hu/

Álmodj szépeket Katicabogár!
Bogi lefekvéshez készülődött. Pontban hét órakor megkezdődött az alvás előtti, szokásos rituálé, amely jelezte, hogy „Katicabogár, ideje ágyba masírozni”. Így szólította nagyi egy szem unokáját, akinek boldogan olvasott fel...

Kép forrása: Pixabay.com

Álmodj szépeket Katicabogár!

Bogi lefekvéshez készülődött. Pontban hét órakor megkezdődött az alvás előtti, szokásos rituálé, amely jelezte, hogy „Katicabogár, ideje ágyba masírozni”. Így szólította nagyi egy szem unokáját, akinek boldogan olvasott fel, vagy talált ki saját történeteket álomba ringatásképpen. Az angyalarcú, szeplős orrú kislány, sietve húzta magára a pöttyös pizsamát és már mászott is be az ágyba, hogy nagyi meseországba kalauzolja. Tágra nyitotta barna, cseresznye szemét és kíváncsian várta a varázslatot.

– Mit szólnál hozzá kis Katicabogaram, ha ma az őrangyalodról mesélnék neked? – kérdezte nagymama mosolyogva.

– Az őrangyalomról?! Sosem hallottam még róla. Hát ő meg kicsoda?! – érdeklődött Bogika felülve az ágyon.

– Ő, egy olyan csodálatos teremtmény, aki az emberi szemnek láthatatlan, de a nap minden pillanatában veled van. Vigyáz rád, hogy bajod ne essék. Őrködik, - amikor lefelé szökdelsz a lépcsőn, hogy el ne ess. Lesben áll a játszótéren, hogy a csúszdából kihuppanva meg ne üsd magad. Természetesen akkor is itt van, amikor alszol. Virraszt az ágyad mellett, és gondoskodik róla, hogy szépeket álmodj! – magyarázta nagyi, Bogi aprócska kezét simogatva.

– Hűha! Akkor bizony nagyon fáradt lehet! Most is itt van, nagyi? Végig pásztázta tekintetével a szoba minden szegletét , hátha mégiscsak megpillantja valahol, azt a híres őrangyalt.

– Nagyi, neked is van őrangyalod? Anyának is? A többi gyereknek is van az oviból? – faggatózott szüntelenül a kislány.

– Bizony ám! Nekem is van, és mindenkinek, születésünktől fogva.

‐ Akkor vajon hol volt, amikor a vasárnapi ebéd készítése közben rácsaptál az ujjadra a húsklopfolóval? – vonta fel a szemöldökét Bogi megkérdőjelezve a csodalény létezését.

– Ha nem vigyázott volna rám, akkor, elképzelhető, hogy többször csaptam volna az ujjamra, nem csak egyszer. Neki köszönhetem, hogy annyival megúsztam. – magyarázta.

– Igazad lehet! Hiszek neked ! Hiszem, hogy létezik! – ujjongott nagyi egy szem unokája.

– Most pedig kulcsold szépen össze a két kis kezed és imádkozzunk, ahogy szoktunk. – kérte nagymama, miközben ő is összefonta vénülő ujjait.

‐ Este van már, kiságyamba térek,

Mennyei Atyámtól nyugodalmat kérek.

Míg éjszakára lepihenek,

Óvd kiket legjobban szeretek.

Jó éjszakát apámnak, anyámnak, nagyikámnak,

Jó éjszakát az egész világnak!

Az imát befejezve Bogika az orráig húzta a takarót, lehunyta szemét és álomba szenderedett.

– Álmodj szépeket, Katicabogárkám! – suttogta nagymama, jó éjt puszit nyomva unokája homlokára, majd az őrangyalával kettesben hagyta legféltettebb kincsét.

 

 

 

Besnyei Júlia, Amatőr író

Ezt a mesét írta: Besnyei Júlia Amatőr író

Besnyei Júlia vagyok, 4 gyermekét egyedül nevelő anyuka. Egy kis óvodában dolgozom,mint szülői asszisztens. Célom, a roma származású családok gyermekeinek iskolára való felkészítése és fejlesztése. Szabadidőm nagy részét a gyermekeimnek szentelem, és aktívan részt veszek kultúrális események szervezésében. Szárnyait bontogató, amatőr író vagyok, aki gyermekkora óta az írás-olvasás nagy szerelmese. Eddig csupán az íróasz...


https://webshop.meskete.hu

Vélemények a meséről

Mészárosné Szuda Melinda

2023-06-28 21:42

Tetszett a mese kedves Júlia! Örömmel olvasom,s jelöltem mivel szinén Felvidéki úgy látom! Maradok szeretettel, Melinda