Kép forrása: gyerek rajz
Tekergő.
Kerek dombon, kerek erdő,
elvész benne a tekergő.
Jár a hegyen, jár a völgyön,
tarka réten fűre dőljön.
Fordul a föld, dobban a szív.
Kelj fel hát! A messzeség hív.
Jöjj te, kikelet, és trilla,
tied lesz a hajnal titka.
Szél cimbora zengi, zúgja.
Vigad a tücsök hegedű,
nótát húzza s az gyönyörű.
Húzza ám lelkes vonója,
táncol a világ fonója.
Álmot hinti a zöld rétre,
álmot a kék ég szemére.
Lankad, a ringó zenére,
elcsendesül a rét népe.
Ehhez a meséhez még nem érkezett hozzászólás, legyél Te az első aki véleményezi!
A szerző biztosan nagyon hálás lesz érte!
Ezt a mesét írta: Làszlò Sàndor Irò, költô, meseiró
László Sándor Budapesten született. Hosszú – hosszú időn keresztül a Fővárosi Tűzoltóságnál a szirénázó piros autók, majd a reptéren a magasban repkedő repülők közelében dolgozott tűzoltóként. Már ebben az időben színeseket rövid riportokat írt munkatársairól, sportolókról a „Tűzvédelem” című szakmai újságba. Az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem diákjaként tanári diplomát szerzet, később a Károli Gáspár Ref...