Kép forrása: pixabay
Tél.
Hű, micsoda csillogó,
Vastag, puha takaró.
A gyerekek örvendeznek
A lehulló hópelyheknek.
Kinga sárga sála lebben,
Szánkózik ő szélsebesen.
Szilvi lassan korcsolyázik,
Emőke meg hócsatázik.
Timi csúszik le a havon,
A meredek domboldalon.
Nagy pelyhekben hull a hó,
Vár otthon a kakaó.
Sűrű pelyhek köszöntik,
Az éjszaka fényeit.
Ehhez a meséhez még nem érkezett hozzászólás, legyél Te az első aki hozzászól!
A szerző biztosan nagyon hálás lesz érte!
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy kerek erdő, amelynek közepén állt egy nagy fa. A fában volt egy nagy üreg, ahol Berci a kisegér lakott Egérpapával, Egérmamával és a testvéreivel. Berci...
Elolvasom
Berci, a kisegér, aki a kerek erdő közepén lakott egy odúban, Egérmamával és Egérpapával szomorúan ébredt, mert kint úgy zuhogott az eső, mintha dézsából öntötték volna. Egérmama megsimogatta a kis...
Elolvasom
Hű, micsoda csillogó, Vastag, puha takaró. A gyerekek örvendeznek A lehulló hópelyheknek. Kinga sárga sála lebben, Szánkózik ő szélsebesen. Szilvi lassan korcsolyázik, Emőke meg hócsatázik. Timi cs...
Elolvasom
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy nagyon szomorú tükör. Bárki tetőtől talpig láthatta magát benne, szép nagy volt. A keretét aranyra festették, szőlőfürttel díszítették. Egy nagy ruhássz...
Elolvasom
Ezt a verset írta: Gyurkovics Anikó amatőr író
1998-ban kezdtem írni, de akkor csak a fióknak írtam. 2020 év elején egy kreatív írótanfolyamnak köszönhetően kihúztam a fiókot és újra írni kezdtem. Többféle zsánerben képviseltetem magam, főképp novellákat írok, a mesék világa magába szippantott és elvarázsolt.