Kép forrása: Hajba László
Trabant Tóbiás.
Volt egyszer egy piros Trabant.
Régi volt már, lassan szaladt.
Rozsdás kasztni, ódon kerék,
másnak tán egy rakás szemét.
Tóbiás volt becses neve,
nem volt ki a négy üteme.
Gázt pumpált a levegőbe,
büdös lett a város tőle.
Bárcsak teljesülne vágya!
Lehetne a Föld barátja,
de pöfögött és eregetett,
itatta az egereket.
Szedte-vedte teremtette,
beregett hát keseregve.
Hogy benzint többet ne egyek,
begyembe elemet tegyetek!
Tóbit hogyha nap hajtotta,
csendben futott új motorja.
Benzin nélkül szép az élet,
Trabi jobbat mit remélhet?
Így teljesült Tóbi álma,
nem prüszkölt már gázt a fákra.
Többé már nem is kérdéses,
régi is lehet értékes.
Ezt a mesét írta: Amina Pászti meseíró
Szegeden születtem, gyerekkorom óta írok naplót, verseket, meséket. Leginkább a természet és az állatok szépsége ihlet meg. Sokáig a fióknak írtam, de aztán történt valami. Álmomban megjelent egy figura, a kis földgolyó, aki Glóbiként mutatkozott be, és megkért rá, hogy legyek az ő történeteinek mesélője. Én nagy örömmel vállaltam a feladatot. A Scolar kiadó segítségével sok gyerkőchöz el tudtuk juttati a ki...
Bérczi Beáta
2024-01-15 19:38
Kedves Amina! Gratulálok, nagyon kedvesre sikerült ez a vers. Ahogy olvastam, szinte láttam magam előtt Tóbiást. Szeretettel: Bérczi Bea
Simon Lola
2024-05-22 17:54
Nagyon tetszik! Kedves történet, remek rímekbe szabva. Az illusztráció is nagyon jó. Szeretettel gratulálok!