Vadmacska

Vadmacska.

Erdőn járva avar rezzen,
Várj, s ne mozdulj! Maradj csendben:
Éppen csak, hogy meg-megzizzen,
Vadmacska lopózik itten.

Puha bundája elrejti,
Szürke s barna szép színei,
Vastag farka sötét csíkos,
Hosszú bajsza kilóg itt-ott.

Párnás talpán osonva megy,
Óvatosan prédára les.
Foszforeszkál fényes szeme,
Mintha égen csillag lenne.

Tán hasonlít a cicádra,
De ne feledd! Ez csak álca.
Vadmacska ő és nem szelíd,
Dorombolni nem fog, ne hidd!

Csodáld meg őt tisztelettel,
Vadászó útján engedd el.
Ritka, védett a fajtája,
Légy gondos és vigyázz rája!

Ha erdőt jársz, s avar rezzen,
És ő surran közeledben,
Figyelj csendben, s gondolj arra:
Különleges a vadmacska.