Varázs ló

Varázs ló.

Varázs ló

Egyszer volt hol nem volt,  volt egy indián törzs Észak Amerikai Szikláshegységben mellettük élt, rengeteg vadló szabadon nem zavarták egymást. Két ló különösen jó, barátságot ápoltak egymással az egyik Moha volt a foltjai miatt, a másik neve Napszél szép aranybarna színe és gyors vágtája szélre és Napra emlékeztett.

Élt az indián faluban két testvér, akik mindenen civakodtak, mikor együtt kellett dolgozniuk mind a kettő okos és makacs lévén a különböző természetükkel tetézve nem jutottak közös nevezőre olyanok voltak, mint egy csónakban az egyik előre a másik hátrafelé evezett volna egyszerre, a végén kiborulás lett a vége. Sajnálattal nézte ezt az öreg Varázsló Sámán és egyik nap, leültette őket a tűz mellé és elmesélte a két ló barát történetét. A legelőn mindenki számára volt sok fű, de a két ló Napszél és Moha. Szerették a hasukat és úgy gondolták valami édesebb desszertre vágynak, ezért elhatározták a faluba mennek, ahol az indiánok laktak és néhány vadkörtét csennek a falu szent fájáról.  A munkamegosztás az volt, hogy A kis édes körtéket elmegy leharapdálni a fáról Moha addig Napszél eltereli a falubeliek figyelmét. Moha nagyon megörült a körtéknek, jól megrázta a fát hátha lehull pár, erre egy kismadár elkezdett trillázva énekelni Napszél a maga ló hangján megpróbálta a madár ének dallamát leutánozni, már ez is nagy produkciónak számított, ám mikor a kismadár meghallva ezt oda szállt a furcsa éneklő ló hátára, hogy megbeszélje vele, hogy ő tud más éneket is ezt utánozza le ha tudja. A kiterjesztett szárnyú áriázó madárka és napszél úgy festettek mint egy pegazus ketten együtt. Elhatározta Napszél a pegazussság múzsaként megihlette, hogy bár ezt a bonyolult éneket már nem tudja leutánozni, de tud a ritmusára táncolni . Elkezdett  csodatáncot járni dobogott patája itt a Varázsló heves dobolásba kezdett, hogy érzékeltesse a mese nyomatékosságát. A falubeliek szép nagy körben odagyűltek ámuldoztak volt, aki beszállt a táncba, volt, aki nevetett zavarában volt, aki a madárkát utánozva énekelt. Gondolták a ló és a madár képében jöttek el a szellemek hozzájuk. Így biztos boldog és bőséges év köszönt rájuk. Közben vackorokkal teli szájjal Moha elgondolkodott több körtét szeretett volna összegyűjteni, hogy legyen Mohának is napszélnek is elég esetleg a többi lovakat is megkínálják.

De hogy viszi el ezt mind egy maga? jött a villámló felismerés a falu minden tagja elment Napszelet csodálni így ott árválkodott egy füleskosár gazdátlanul. Kapott a lehetőségen Moha és belepakolta szájával a körtéket így a kosár fülét a szájába vette és ment napszélhez de ott volt a sok ember, hogy szóljon Napszélnek? A nagy zsivajban senki főleg Napszél nem fogja észre venni. Ezért vett egy mély levegőt abból a friss hegyi levegőből, ami felbátorította és lesz, ami lesz alapon oda tette Napszél elé a kosarat a körtezsákmányokkal. A falubeliek gondolták, hogy ő egy másik szellem és azt üzeni nekik, hogy így hálálják meg az áldást, amit a szellemek küldtek nekik Minden Indián kis és nagy, rakott egy egy körtét még a kosárba nekik, olyan nehéz lett a kosár, hogy Napszél és Moha csak ketten tudták elvinni napszél gyorsabb volt Mohánál, de mindig lassítania kellett különben kiborult volna a kosár.

Így dolgozott együtt a két ló barát ők nem tudták, de valójában a barátság szellemei voltak ők szívük dobbanásában a szellemek üzentek nekik morzézve, ami sokszor saját álmaikkal is megegyeztek.

Azóta nem csak ők ketten de az egész Indián törzs és a többi ló is a barátjuk lett a körtés eset óta.

Így lassan megszelídült a két ló, annyira elfogadták az embereket, hogy kantárt kötöttek rájuk és a hátukra engedték ülni őket, mivel a kosár a barátság édes körteíz párosult a zabla a szájukban, most már egymást segítette ember és ló kölcsönösen. De a szabadságuk is megmaradt, mert az Indiánok hagyták őket többi lótársukkal is nyargalászni a végtelen földi és égi mezőkön.

A Varázsló így fejezte be igaz meséjét. A két testvér megszeppenve hallgatta a történetet és végül elmosolyodtak -értjük a célzást. Ezentúl igyekszünk  mi is barátként együttműködni, abból csak jó sülhet ki.