Kép forrása: internet
Viszonzatlanul.
Viszonzatlanul
Sóhaj, hiába-görnyedés...
Neved szívemben görbe kés.
Az éle józanít, megedz,
a semmiből csak semmi lesz,
ha bent a
de célhoz érve csöndbe vész:
tebenned semmivé pezseg.
Akkor is, hogyha szétesek,
ha fejre állok – hasztalan,
vagy élve nyúzom önmagam.
Hiába minden… Gyors szekér…
Ember legyen, ki utolér…
Ezt a mesét írta: Wessetzky Dániel Amatőr költő
A nevem Wessetzky Dániel, 27 éves vagyok, Veszprémben élek. A Padányi Bíró Márton Római Katolikus Gimnáziumban érettségiztem, egyébként református lelkészgyerek vagyok. A családomban mindig vagy értéke volt az irodalomnak: nagymamám magyar irodalom-történelem szakos tanár, édesanyám is volt debreceni refis és hitoktató. A tudományok és a művészetek szeretete és tisztelete mindig is meghatározó volt nálun...
Égi Edina
2025-02-02 16:29
Kedves Dani, szívszaggatóan szép sorok... Üdvözlettel: Égi Edina
Mészárosné Szuda Melinda
2025-02-02 21:13
Kedves Dániel! Meghatóan szép vers. Üdvözlettel: Melinda