Ezért fontos, hogy mesét olvassunk gyermekünknek!


http://mocorgohaz.hu/
  • 24
  • 2023.
    nov.
Bár időnként minden szülő érezheti úgy nap végén, hogy nincs ideje mesélni a gyermekének elalvás előtt, de fontos beszélni arról, hogy az olvasott vagy éppen a fejből mondott mesének rengeteg pozitív hatása van a gyermek fejlődésében, illetve a szülő-gyermek kapcsolatában egyaránt.

Bár időnként minden szülő érezheti úgy nap végén, hogy nincs ideje mesélni a gyermekének elalvás előtt, de fontos beszélni arról, hogy az olvasott vagy éppen a fejből mondott mesének rengeteg pozitív hatása van a gyermek fejlődésében, illetve a szülő-gyermek kapcsolatában egyaránt. Bár szinte lehetetlen lenne a meseolvasás összes pozitív hatását felsorolni, mi most mégis megpróbáltuk összegyűjteni a mesélés legfontosabb előnyeit.

Így alakítja a szülő-gyermek kapcsolatát a közös meseolvasás

Az együtt töltött, minőségi idő talán az egyik legnagyobb plusz, amit a meseolvasástól kaphatunk. Egy kapkodós, zsúfolt, nehéz nap után valószínűleg nekünk, szülőknek is jól fog esni egy kis elcsendesedés és összebújás. Ha úgy is érezzük, hogy semmire nincs időnk, akkor is próbáljunk meg legalább esténként beépíteni egy 10-15 perces meseolvasást a napunkba, egy hosszú nap után ez az együtt töltött idő nagy valószínűséggel még értékesebbé, és még különlegesebbé fog válni.

A legtöbb esetben a családok életében lefekvéskor van meseolvasás, de természetesen ez nem azt jelenti, hogy máskor nem lehet elővenni a mesekönyvet. Hallottam már olyan családról is, akik a reggelt indították egy kedves történettel, így a gyermeknek (és a szülőnek) teljesen sikerült felébrednie a mese végére, de elmerülhetünk egy izgalmas történetben természetesen akkor is, amikor a postán várjuk a sorunkat, vagy éppen, ha az orvosi rendelőben kell várakoznunk. Biztosak lehetünk benne: gyermekünk értékelni fogja, hogy legyen bármilyen helyzet, és legyünk éppen bárhol, akkor is számunkra az a legfontosabb, hogy ő jól érezze magát!

Így oldja a mese a feszültséget

Időnként minden szülő belegondol abba, hogy egy-egy meseszereplő nem-e túl gonosz, vagy túl ijesztő a gyermek számára. Megesik az is, hogy legszívesebben a gonosz karaktereket kihagynánk a történetből. De ne tegyük!
A gonosz, és/vagy félelmetes szereplőknek nem az ijesztgetés a feladatuk. Mivel egy kisgyermek sok mindent nem ért abból, ami körülötte zajlik, félhet és szoronghat dolgoktól. A negatív meseszereplők azonban éppen abban tudnak segíteni, hogy a gyermek azokat az érzéseit is formába öntse, mely nehezen meghatározható számára. A történet akkor jó, ha a főszereplőt, akivel a gyermek azonosulni tud, végig vezeti a helyes úton, problémamegoldásra ösztönzi baj esetén, és ha a történet végére a mese megoldást kínál.

A jó mese beindítja a fantáziát és a kreativitást is

A kisgyermekek nagyon gyorsan azonosulnak a történet főszereplőivel. Együtt éreznek vele, a helyébe képzelik magukat, így, ha az bajba kerül, azonosulni tudnak a fennálló problémával, és megtanulhatják ezáltal azt is, hogy baj esetén mi lehet a jó megoldás.  Jó mese az, ami teljesen leköti a gyermek figyelmét. A gyermek gondolkodását rugalmassá teszi, beindítja saját képzelőerejét, egy jó történet alatt a gyermek egy „belső utazásra” indul. Ez a nagy különbség a televízióban látott mese, és a hallott mese között: A mesenézés közben a gyermek egy kész képet kap, sem a fantáziáját, sem a képzelőerejét nem kell használnia.

Egy tartalmas, szép ívű történet esetében elengedhetetlen, hogy a jó végül győzedelmeskedjen, és a gonosz elnyerje a mese végén a méltó büntetését. Ha van rá lehetőségünk a történet végén beszéljük át gyermekünkkel a hallottakat, de ne adjuk a szájába a levonható tanulságot. Éppen ellenkezőleg! Adjunk időt arra, hogy elgondolkozzon a történeten, és hogy saját maga vonja le a tanulságot. Ha a mese jó, akkor a gyermek olyan bátorságot és kitartást meríthet belőle, mely elkísérheti őt a mindennapjai során.


http://mocorgohaz.hu/
Gutási Gábor, meseíró

Ezt a cikket írta: Gutási Gábor meseíró

Webfejlesztő, vállalkozó és nem utolsósorban; családapa. Egy 7 éves kisfiú és egy 3 éves, csöppnyi kislány boldog apukája. „Életem során jelentős szerep jutott kedvenc időtöltésemnek, az írásnak. Már kisiskolás korom óta esszéket és verseket küldtem a helyi újságba, majd felnőttként éveken át vezettem saját apukás blogomat, mellette pedig szülővárosom heti lapjában vezettem a rendszeresen megjelenő info...