Nemrég mutattuk be nektek Képes Judit Hámori történet c. mesekönyvét, most pedig a Juditot kérdeztük, hogy a Meskete követői is jobban megismerhessék.
Mindig is szerettem írni, és írtam is, de nem meséket. Amikor Barnuskánk középsős ovis lett, nagyon nehezen tudott elaludni esténként. Akkoriban jártam az első jógaoktatói képzésemre, és Barnus általában esténként velem jógázott, relaxált, meditált. Amikor azt a feladatot kaptam a tanfolyamon, hogy vezessek le egy relaxációt, Barnuson gyakoroltam, és amellett, hogy ő imádta, eléggé mesésre sikeredett. Innen aztán egyenes út vezetett a folytatáshoz. Később is csatlakozott, és kérte, hogy relaxáljunk. Egyszer pedig megtörtént, hogy az egyik fejből mesénk este így indult, csak egy elcsendesedős esti vizualizációnak, de aztán addig-addig hömpölygött a sztori, hogy egy egész meseregény lett belőle, amit hónapokon át meséltem nekik. A fiúk kérték, hogy írjam meg könyvben, mikor megszületett a kishúguk, és ők voltak azok, akik visszamesélték nekem az egész Hámori történetet, mert én már alig emlékeztem rá. A következő meseregény születésekor már készültem erre, és felvettük esténként hanganyagnak. Most már annak rajzolom az illusztrációit, közben pedig sorra kerülnek fel a Youtube csatornára az esti mese relaxációk is.
A Hófehérkét kétségkívül nagyon szerettem. Sokat jártunk könyvtárba, és közel áll a szívemhez az összes kis vakond történet is, de a kedvencem talán Szutyejevtől a Vidám mesék volt.
Mindig emlékszek rá, hogy mi hol van.
Ezt a cikket írta: Kőszegi-Arbeiter Anita hivatalos szerző
Kőszegi-Arbeiter Anita vagyok, két kislány boldog édesanyja, másodsorban meseíró, aki imád olvasni és történeteket kitalálni. Kezdetben fantasy és thriller novellákat írtam, aztán Csenge lányom elérte azt a kort, amikor a mesék akkor a legizgalmasabbak, ha ő is a részese lehet. Így hát együtt, kettőnk fantáziájának segítségével alkotunk meg új világot, ami tele van csodával és varázslattal. Minden este e...