A mai napon izgatottan indultam a debreceni Méliusz könyvtár nyári táborába. Werlingné Sziget Ildikó egy színezőt küldött nekem, és megkért, hogy adjam át a gyerekeknek. A rajzot a Sellő delfin háton című mesémhez készítette. Nagyon kíváncsi voltam, hogy mit szólnak hozzá a gyerekek.
Megérkezésem után a székeket körbe raktuk, középen egy kis asztalt helyeztünk el, ezen volt a rágcsálni való alma, a könyv és a színező. Elmondtam, hogy az a néni, aki a képet rajzolta nagyon messze lakik, nem tudott idejönni, hogy személyesen átadja az ajándékát, engem kért meg erre. Mindenki meglepődött, és örült is. Ezután kezdtem olvasni. Sünről szóló történetet kértek, ezért azzal indítottam. Ezt most azért nem részletezem, mert egy nagyon érdekes és fontos dolog történt közben. Az a kislány, aki Elza királynő Sellő királylány volt a mai napon is, egyfolytában a színezőt nézegette. Korábbi cikkben már írtam, hogy 4 éves, és eleinte nem volt kedve semmilyen mesét hallgatni, később fokozatosan kezdett érdeklődni. Ma teljesen elmerült a rajzban. Látszott, hogy meglódult a fantáziája. Megkérdezte, hogy ez melyik meséhez tartozik, én válaszoltam. Sorra vettük, hogy mi látható a képen. A Sellő lány korona nélkül is elvarázsolta. Mutatta, hogy figyeljem, ahogy a kisfiúval kinyújtják egymás felé a kezüket, majdnem meg is fogják. A csikóhal különösen érdekelte. Komolyan vizsgálgatta, kereste a pettyeket rajta.
Végül arra kért, hogy mondjam el a mesét! És itt álljunk meg egy percre. A kislány, aki olyan nehezen közeledett, az illusztráció hatására teljesen feloldódott. A kislány, aki először nem szeretett volna mesét hallgatni, most kérte, hogy olvassak neki! Az ölembe tette a könyvet, hogy keressem ki a mesét. Mikor olvastam, folyamatosan a képet nézte, és közben mutogattuk a történetet rajta. Érdekelte, otthon érezte magát. Mikor a végére értem, szólt, hogy kezdjem elölről! Kérdeztem, nem baj-e, ha fejből mondom. A fejét rázta, hogy nem baj. Elmondtam, és közben a képen mutogattam a lényeget. Befejeztem, és kezdtem elölről, mert erre kért.
Ennyire fontos az illusztráció! A kicsi gyerekek fantáziáját megmozgatja, felkelti az érdeklődést, segíti a szövegértést, kedvet csinál a mese hallgatáshoz.
Ezt a cikket írta: Kovácsné Demeter Monika Iringó meseíró
Debrecenben születtem. Itt érettségiztem a Tóth Árpád Gimnáziumban, itt végeztem okleveles vegyészként a Kossuth Lajos Tudományegyetemen. A BIOGAL- TEVA Gyógyszergyárban 40 évig dolgoztam gyógyszerfejlesztőként. Két fiam és négy unokám van. Gyerekkorom óta szeretek történeteket írni. A meseírást 2023-ban kezdtem, és ez új utat nyitott az életemben. Remélem, akik olvassák a meséimet, azoknak örömöt szerze...