Barion Pixel

Mit ünneplünk Szilveszterkor?

Ma van az év utolsó napja a Gergely-naptár, tehát Szilveszter, Újév előestéje, és a karácsonyi időszak hetedik napja is. Hazánkban ilyenkor családi összejöveteleket tartanak, evéssel-ivással ünnepelnek, de különféle rendezvények és tűzijáték is van ilyenkor. De mit is érdemes tudni erről a napról?

Ma van az év utolsó napja a Gergely-naptár, tehát Szilveszter, Újév előestéje, és a karácsonyi időszak hetedik napja is. Hazánkban ilyenkor családi összejöveteleket tartanak, evéssel-ivással ünnepelnek, de különféle rendezvények és tűzijáték is van ilyenkor. De mit is érdemes tudni erről a napról? Kiről nevezték el, és milyen szokások, hagyományok kötődnek hozzá?

Az évbúcsúztató-évköszöntő ünnepségek nem a modern világ vívmányai, ugyanis ilyesmit már az ókorban is tartottak, főleg Mezopotámiában és Egyiptomban. Az Újév napja ráadásul nem is január elsejére esett, sőt, kultúránként és korszakonként is változott. A középkori Európa jellemzően március 25-én tartották, XIII. Gergely pápa naptárreformjával lett az év első napja január 1., így pedig az év utolsó napja december 31.

Szilveszter pápa ünnepe

Az év utolsó napja, tehát december 31. I. Szilveszter pápa ünnepe, emiatt terjedt el a köznyelvben, hogy ezt a napot szilveszternek nevezzük. Érdekesség, hogy más kultúrák évének utolsó napját is gyakran nevezik szilveszternek, annak ellenére, hogy nem is december 31-ére esik, mint például a kínai újév előtti napot. Japánban egyáltalán nem ismerik Szent Szilveszter ünnepét, ennek ellenére szilveszternek nevezik az óév utolsó napját.

Szokások és hagyományok, melyek a Szilveszterhez kötődnek

Ha szilveszteri szokásokat, hagyományokat kéne felsorolni, szinte biztos, hogy legalább egyet mindenki tudna mondani, még ha csak annyit, hogy ilyenkor pogácsát vagy virslit kell enni, esetleg, újévi fogadalmakat szokás tenni.

Számos magyar néphagyomány is él még a köztudatban:

  • Zajkeltés: régen nagyon népszerű szokás volt a zajkeltés, az úgynevezett „gonoszűző zajcsapás”, „gulyafordítás”. Leginkább éjfélkor indult a zajkeltés, ostorral, kolompokkal vagy dudálással, mely hagyományt még ma is tartjuk, bár inkább csak a dudák szólnak, mintsem a kolompok.
  • Téltemetés: ez manapság már nem igazán szokás, régen az óévet jelképező bábu elásták vagy elégették.
  • Jóslatok: a régi időkben az is szokás volt, hogy felnőtt férfiak, későbbi korokban pedig fiatalok és gyermekek jártak házról házra, és jókívánságokat kántáltak.
  • Gombócfőzés: a férjezetlen lányok jövendőbelijüket jósolták meg úgy, hogy gombócot főztek, esetleg pogácsát sütöttek, de ez manapság már szintén nem divat.

Természetesen nemcsak Magyarországon vannak népi szokások és hagyományok szilveszterkor, melyek még mindig divatosak. Az angolszász országokban népszerű ünnepi díszítés szilveszterkor is a fagyöngy, mely alatt ugye szabad a csók, Spanyolországban pedig az hoz szerencsét, ha az éjféli harang minden egyes kondulásakor bekapunk egy szőlőszemet. Olaszországban a rég, felesleges dolgokat dobják ki az ablakon vagy cserépedényeket törnek össze.

Természetesen a mai napra is ajánlunk nektek mesét, verset J:

Bombicz Judit – Nagyimaci Szilvesztere

Mészárosné Szuda Melinda – Szilveszterezni megy a kismalac

Kőszegi-Arbeiter Anita, hivatalos szerző

Kőszegi-Arbeiter Anita vagyok, két kislány boldog édesanyja, másodsorban meseíró, aki imád olvasni és történeteket kitalálni. Kezdetben fantasy és thriller novellákat írtam, aztán Csenge lányom elérte azt a kort, amikor a mesék akkor a legizgalmasabbak, ha ő is a részese lehet. Így hát együtt, kettőnk fantáziájának segítségével alkotunk meg új világot, ami tele van csodával és varázslattal. Minden este e...

Sütibeállítások