Január 6.-a egy olyan dátum, mely több szempontból is egy nevezetes napnak számít, egyrészt azért is, mert a hagyomány szerint ilyenkor szokás leszedni a karácsonyfát.
Január 6.-ával lezáródik egy varázslatos időszak, a karácsonyi ünnepkör befejeződik, ezzel a nappal pedig kezdetét veszi az izgalmakkal teli farsangi időszak. Ezen a napon emlékezik meg a katolikus egyház a napkeleti királyok, azaz a három bölcs meglátogatásáról, vízszenteléssel. Emellett ezen a napon emlékeznek még Jézus megkeresztelkedéséről is, ugyanis a hagyomány úgy tartotta, hogy az ünnepi keresztelések napja is január 6.-ra esett. Érdekesség, hogy a régi időkben húsvét mellett a hagyomány szerint Vízkereszt volt még az a nap, amikor felnőtt emberek keresztelkedtek.
Miért épp ezen a napon kell leszednünk a karácsonyfát?
A néphagyomány szerint a karácsonyfának Vízkeresztig kell állnia, ez az a nap, amikor véget ér az ünnepi időszak, és ezzel együtt el kell búcsúznunk a karácsonyfánktól is. Január 6.-án ugyanis kezdetét veszi a farsang időszak, ami mára már a mókát, és a mulatságot jelenti.
Hazánkban a karácsonyfa állítás hagyományai egészen a XIX. századig visszanyúlnak, ám azzal kapcsolatban nincs pontos egyetértés, hogy ez kinek a nevéhez fűződik eredetileg. Az azonban biztos, hogy Brunszvik Teréz grófnőnek igen nagy szerepe volt ennek a szokásnak a bevezetésében, pontosabban annak, hogy az általa alapított óvodában 1828-ban ő már állított karácsonyfát. Az is lehet persze, hogy az arisztokrata családoknál még ennél is korábban kezdődött el az a hagyomány, hogy karácsonykor fenyőfát díszítenek fel az otthonaikban.
Ahogy már fentebb említettük, január 6.-án kezdődik a farsangi időszak, ami vízkereszttől egészen húshagyókedd éjféléig, a nagyböjt első napjáig, vagyis hamvazó szerdáig tart. A farsangi időszak ideje változó, de mindig ezen a napon veszi kezdetét. 2024-ben Hamvazószerda más napra esik, mint a korábbi években, hiszen egy mozgó ünnepről beszélünk. A hamvazószerda időpontja mindig attól függ, hogy mikor van húsvétvasárnap. Az idei évben a farsangi időszak egészen február 14.-ig fog tartani, és ez a néhány hét a hagyomány szerint a vidám lakomák, bálok időszaka. A mulatság gyökerei visszanyúlnak egészen az 5000 évvel ezelőtti ókorba, Dionüszosz, a bor és mámor istenének egyik ünnepének számított. Az ünnepség táncos mulatságokról, és állarcos felvonulásokból állt.
A farsangi mulatságra hangolódáshoz olvassátok el B.Moravetz Edith, Itt a farsang! című versét.
2022. júl. 5
A meseolvasás fontossága megkérdőjelezhetetlen a gyermek megfelelő fejlődése érdekében, hiszen megannyi pozitív hatással bír, mellette pedig egy olyan közös rituálét teremthetünk, amellyel a szülő-...
Elolvasom
2023. dec. 14
A magyar adventi és karácsonyi szokásokat, hagyományokat talán bemutatni sem kell, mert mindenki ismeri őket. A világ más tájain azonban számos olyan szokás dívik, amelyet mi magyarok talán furcsán...
Elolvasom
2023. nov. 9
Idén is megrendezésre került, immáron 29. alkalommal Szombathelyen a Szakmai Elit Díjátadó Gála, amelyen az ország kiemelkedő szakembereit ismerték el. Idén pedig díjat kaptam én is (Gutási Gábor),...
Elolvasom
2023. júl. 25
Ma különleges élményben volt részem. A szülővárosomban, Debrecenben meséltem a Méliusz könyvtárban. Nyári tábort szerveztek az ott dolgozó szülők gyerekeinek, és ennek kapcsán hívtak el engem. Köze...
Elolvasom
Ezt a cikket írta: Gutási Gábor meseíró
Webfejlesztő, vállalkozó és nem utolsósorban; családapa. Egy 7 éves kisfiú és egy 3 éves, csöppnyi kislány boldog apukája. „Életem során jelentős szerep jutott kedvenc időtöltésemnek, az írásnak. Már kisiskolás korom óta esszéket és verseket küldtem a helyi újságba, majd felnőttként éveken át vezettem saját apukás blogomat, mellette pedig szülővárosom heti lapjában vezettem a rendszeresen megjelenő infor...