Január 6.-a egy olyan dátum, mely több szempontból is egy nevezetes napnak számít, egyrészt azért is, mert a hagyomány szerint ilyenkor szokás leszedni a karácsonyfát.
Január 6.-ával lezáródik egy varázslatos időszak, a karácsonyi ünnepkör befejeződik, ezzel a nappal pedig kezdetét veszi az izgalmakkal teli farsangi időszak. Ezen a napon emlékezik meg a katolikus egyház a napkeleti királyok, azaz a három bölcs meglátogatásáról, vízszenteléssel. Emellett ezen a napon emlékeznek még Jézus megkeresztelkedéséről is, ugyanis a hagyomány úgy tartotta, hogy az ünnepi keresztelések napja is január 6.-ra esett. Érdekesség, hogy a régi időkben húsvét mellett a hagyomány szerint Vízkereszt volt még az a nap, amikor felnőtt emberek keresztelkedtek.
Miért épp ezen a napon kell leszednünk a karácsonyfát?
A néphagyomány szerint a karácsonyfának Vízkeresztig kell állnia, ez az a nap, amikor véget ér az ünnepi időszak, és ezzel együtt el kell búcsúznunk a karácsonyfánktól is. Január 6.-án ugyanis kezdetét veszi a farsang időszak, ami mára már a mókát, és a mulatságot jelenti.
Hazánkban a karácsonyfa állítás hagyományai egészen a XIX. századig visszanyúlnak, ám azzal kapcsolatban nincs pontos egyetértés, hogy ez kinek a nevéhez fűződik eredetileg. Az azonban biztos, hogy Brunszvik Teréz grófnőnek igen nagy szerepe volt ennek a szokásnak a bevezetésében, pontosabban annak, hogy az általa alapított óvodában 1828-ban ő már állított karácsonyfát. Az is lehet persze, hogy az arisztokrata családoknál még ennél is korábban kezdődött el az a hagyomány, hogy karácsonykor fenyőfát díszítenek fel az otthonaikban.
Ahogy már fentebb említettük, január 6.-án kezdődik a farsangi időszak, ami vízkereszttől egészen húshagyókedd éjféléig, a nagyböjt első napjáig, vagyis hamvazó szerdáig tart. A farsangi időszak ideje változó, de mindig ezen a napon veszi kezdetét. 2024-ben Hamvazószerda más napra esik, mint a korábbi években, hiszen egy mozgó ünnepről beszélünk. A hamvazószerda időpontja mindig attól függ, hogy mikor van húsvétvasárnap. Az idei évben a farsangi időszak egészen február 14.-ig fog tartani, és ez a néhány hét a hagyomány szerint a vidám lakomák, bálok időszaka. A mulatság gyökerei visszanyúlnak egészen az 5000 évvel ezelőtti ókorba, Dionüszosz, a bor és mámor istenének egyik ünnepének számított. Az ünnepség táncos mulatságokról, és állarcos felvonulásokból állt.
A farsangi mulatságra hangolódáshoz olvassátok el B.Moravetz Edith, Itt a farsang! című versét.
2023. jún. 1
Nálunk a mese minden este alapkellék, sőt, a kisebbik csemetém el sem tud aludni, ha nem hangzik el legalább egy mese vagy vers. Bombicz Judit Mesevarázs és Csodák könyve kötetei gyakran elő is ker...
Elolvasom
2024. márc. 15
Ma van március 15, amely a 1848-49. évi forradalom és szabadságharc emlékére nemzeti ünnep Magyarországon. Természetesen mi is megemlékezünk erről a napról itt, a Mesketén. A mai nap a modern parl...
Elolvasom
2022. júl. 5
Sokszor hallhatjuk, hogy a mese jótékony hatással bír a gyermek fejlődésére. Pontosan mire is? Az érzelmi intelligenciára továbbá a képzeletre, fantáziára, megoldóképességre és szókincsbővítésre, v...
Elolvasom
2024. feb. 15
Úgy látszik, hogy a február a verses kötetek hónapja, mert egy újabb gyerekverses könyvet hoztam nektek, melyet igazán megéri beszerezni a könyvespolcra. Mióta elindult az ajánló rovat, már több ...
Elolvasom
Ezt a cikket írta: Gutási Gábor meseíró
Webfejlesztő, vállalkozó és nem utolsósorban; családapa. Egy 7 éves kisfiú és egy 3 éves, csöppnyi kislány boldog apukája. „Életem során jelentős szerep jutott kedvenc időtöltésemnek, az írásnak. Már kisiskolás korom óta esszéket és verseket küldtem a helyi újságba, majd felnőttként éveken át vezettem saját apukás blogomat, mellette pedig szülővárosom heti lapjában vezettem a rendszeresen megjelenő info...