16. Kerek erdő közepében

16. Kerek erdő közepében.

Valamikor réges-régen,
Kerek erdő közepében,
Ott lakott a nyulacska,
Répát evett éppen.

Arra járt a barnamedve,
s    megkérdezte: 
- Te nyuszika!
Milyen napot írunk ma?

-    Szombat van ma, nagy nap, 
Ünnepelünk, medve koma!
-    De jó, hogy erre jártál,
az ünnepélyről így le nem maradtál!

-    Mit ünnepelünk? Mire ez a felhajtás? 
Dínomdánom, eszem-iszom, mulatás?
-    Megfájdul a fülem a zajtól,
a gyomrom meg az evés-ivástól!

-    Ne aggódj, barna medve, 
megjön majd a kedved, 
férjhez megy az erdőben 
a legszebb menyecske!

-    Jól van, jól van, de ki az? 
- Mondd már! Kifúrja az oldalamat a kíváncsiság!
-    Ki vele tüstént! Vagy felfallak ebédre! 
Tán a ravasz Róka, vagy a Varjú egy szem gyereke megy férjhez?

-    Nem, nem! Nem talált! - nevette a nyuszika.
-    De ha segítesz takarítani 
a tisztást, Elárulom, medve barátom,
s együtt járjuk majd a táncot!

-    Rendben kis Füleske, de adj már egy répát...
nem ettem még soha! Méz nem volna?
A nyuszika odadobta a répát a medvének, 
s elmesélte közben, ki is megy férjhez.

-    Hát az… úgy volt... hogy a Bagoly fia,
bele szeretett a szomszéd erdőben lakó,
Bagolyka lányába, de csak úgy élhetnek együtt,
ha megtartják az esküvőt nyomban.

Mindkét szülő így vélte,
mert a házasságra áldás kell,
együtt mehetnek majd így vadászni ketten,
a sötét erdőbe minden este.

-    Na most már tudod! De hamar pakolásszunk, 
nehogy az időnkből kifussunk!
Nekiláttak, füvet vágtak, ágakat tördeltek,
Rendbe tettek körülöttük mindent.

Egyszer csak meghallják… szól az ének,
csendülnek a hangok az erdőben.
Elől a két szülő, hátuk mögött jön a pár,
leste őket a bokorból a szentjánosbogár.

A pöttyös katicák meg felettük repkedtek,
A lepkékkel együtt nevettek kedvesen.
Érkeztek a meghívottak: a róka és a farkas.
Letelepedtek a fűbe a korgó gyomrukkal.

Szökdeltek az őzek, szállingóztak a madarak,
Vakkantottak a vaddisznók, a fürj is megszólalt!
- Gyertek csak gyertek, gyülekezzetek,
az esküvői szertartást ezennel megkezdem!

-    Álljon elém az ifjú pár, s mondja utánam:
-    "Ígérem, és fogadom, hű maradok társamhoz, 
ha a társam cserben hagy,
az erdőből kint marad!"

Megígérték, megfogadták, letették az esküt,
a Bagolyszülőknek szeméből könnycsepp gördült.
Megcsókolta a férj a feleséget,
s mulatott az erdő minden népe.

Ettek-ittak, vigadoztak,
A falatoktól jól elteltek,
Az italtól jól berúgtak,
Táncra is perdültek.

Két hétig tartott az ünnepély,
A medve és a nyuszi így mesél.
Kerek erdő közepéről ez a mese
Hozzám is elért.

Most azonban tovább adtam néktek.
Ha nem hiszitek, járjatok végére!

2021.08.12.
Én írtam:Szabó Márta