Barion Pixel

A bőrönd


http://mocorgohaz.hu/

Volt egyszer egy kis, kopottas bőrönd. Sok évvel ezelőtt, valahol egy poros padláson találták rá, és azóta hű társa lett a kalandoroknak és utazóknak.
Amikor először meglátta a napvilágot, a bőrönd még fényes és új volt, tele reményekkel és vágyakoz...

Kép forrása: Pixabay

Volt egyszer egy kis, kopottas bőrönd. Sok évvel ezelőtt, valahol egy poros padláson találták rá, és azóta hű társa lett a kalandoroknak és utazóknak.

Amikor először meglátta a napvilágot, a bőrönd még fényes és új volt, tele reményekkel és vágyakozással. Az első útjára egy fiatal utazó vitte magával, aki azóta sem felejtette el az élményeket, amiket a bőrönd segítségével szerzett. Azóta elterjedt a híre, és egyre többen szerették volna felfedezni a világot vele.

A bőrönd elutazott Párizs bájos utcáin, ahol kóstolhatott francia sajtokat és párizsi baguetteket. Rómában látott csodálatos történelmi helyeket, és együtt fordultak meg a világ híres Colosseumában. A bőrönd itt-ott kopottá vált, de napról napra gazdagabb lett az emlékektől.

Indiában megismerte a hindu kultúrát, és részt vett a lenyűgöző holi fesztiválon. Japánban a mázolás művészetében gyönyörködhetett, és meglátogathatta a híres Mt. Fudzsi hegyét. A bőrönd hamarosan már tele volt sok-sok matricával, amelyek a megélt kalandokat, a barátságokat és az új helyeket jelképezték.

De nem csak a távoli országokban járt a bőrönd, hanem Európa csodálatos városaiban is. Berlinben a falakon megörökítette a történelmi pillanatokat, míg Barcelonaban banánafaszörnyekkel ismerkedett. Az emberek köszönőcsókot adtak a fedelére, és azt mondták neki, hogy milyen szép emlékeket őrizhetnek.

A bőrönd az évek során egyre több helyet látott és mindenhol örömet és mosolyt hozott az emberek arcára. Ahogy teltek a napok és a hónapok, újabb és újabb élmények birtokába jutott, és egyre gazdagabbá, értékesebbé vált.

A bőrönd már nem volt olyan fényes, mint kezdetben, és a cipzárai is meglazultak. De a kopottas felületén ott villantak a világ minden táján szerzett emlékek. Egyetlen bőrönd sem utazott még végig ennyi országot és gyűjtött ennyi mesét magába.

Egy nap azonban eljött az idő, amikor a bőröndnek búcsút kellett mondania az utazásoknak. De nem volt ez keserű búcsú, inkább csak egy új kezdet. A bőröndnek ugyanis már nem kellett továbbutaznia, hogy újabb kalandokat gyűjtsön. Tudta, hogy a világ minden táján megragadott pillanatokat, érzéseket és emlékeket hordozzák szívükben azok, akik vele jártak.

És így, amikor végül lezárultak az utazások, a bőrönd megtette utolsó útját egy múzeumba. Itt, egy vitrinben helyezték el, közvetlenül a világjárók szobái mellett. A bőrönd immáron egy emlék, amely a kalandorok és utazók szívét ragadja meg, a világ gyönyörűségeivel. És ha valaki ránéz, a bőrönd újra mesélni kezd minden útjáról, minden kalandról és minden csodáról, amit az évek során megtapasztalt.

Így zárult a bőrönd élete, de története örökre él tovább, mindazokban, akik hajlandóak meghallgatni.

Sódar Andrea, Amatőr

Ezt a mesét írta: Sódar Andrea Amatőr

Sódar Andrea vagyok Szegedről. Három gyermekem van 32,27 és egy 6,5 eves fiúcska.. Kisfiamat pici korában nem érdekelték a mesék. Nem tudtam olyan mesét találni, ami lekötötte volna így, hát neki kezdtem az írásnak.Így született meg jónéhány mesénk.


https://smaragdkiado.hu/termek/varazslatos-mesketek-1-meseerdo/

Vélemények a meséről

Ehhez a meséhez még nem érkezett hozzászólás, legyél Te az első aki véleményezi!
A szerző biztosan nagyon hálás lesz érte!



Sütibeállítások