A fázós veréb

A fázós veréb.

Hideg télen nagyon fázott,

egér mama között neki nadrágot.

Kötött sála, aztán cipőt,

kicsi veréb fel is vette,s egész 

télen le sem vette.

Később aztán sapkát is kapott,

kicsi veréb csak úgy csacsog.

Csip..csip..csipp, milyen jó ez

mind. Olyan meleg , olyan puha

ez a kötött ruha.

Egér mama, köszönöm a jóságod,

hozok neked majd új fonalat, amivel 

köthetsz új sálat,mindenki nálad 

köttet majd új ruhákat. Pompás 

cipő,új mellény,gyere kisegér ide mellém.

Kedves mamád nagyon ügyes,

kötő tűvel szépen bán, lesz is megint 

meleg sál. Jöhet már a hideg tél,

ettől már senki sem fél. Jut itt ruha

mindenkinek,egér mama csak úgy siet.

Jár a keze ,jár lába,méretet vesz 

aztán varr, aztán köt, jön is sorban

minden erdő lakó,nincs is már kabát

fakó,pihe puha bolyhos fonál,egér mama

fonja s köti,ruha nélkül a telet semki sem tölti.