Kép forrása: tengr.ai
A fecske.
Úgy tartják, hogy egymagam
nem csinálok nyarat,
tavasszal hát velem száll
egy zajos, szárnyas csapat.
Jól öltözött madár vagyok
fekete – fehérben,
megállom én a helyem,
egy elegáns estélyen.
Hol lisztkukac a díszebéd,
légy s szúnyog a desszert,
csivitel az énekkar,
szárnyal a karmester.
Estély után új nap ébred,
fiókák zsivaja kelt,
eresz alatt kis sárfészkem,
ricsajjal telt édenkert.
Füsti, molnár, sarlós, nádi,
mind családom tagja,
a természet nagykövete,
a szabadság rabja!
Ősszel együtt útra kelünk,
messze Afrikába,
tavasszal majd visszatérünk,
hogy ne várj hiába!
Ezt a verset írta: Égi Edina amatőr vers és meseíró
A mindennapok szépségei és az emberi lélek finom rezdülései inspirálnak. Írásaimmal szeretném megmutatni, hogy a vers és a mese nem más, mint egy híd, amely összekapcsol minket egymással és a világgal. Verseim között találkozhatsz játékos gyermekversekkel, mélyebb gondolatokat megfogalmazó költeményekkel, és olyan sorokkal, amelyek egy pillanatra megállítanak a rohanó világban. Bízom benne, hogy munkáim ...
Várkonyi Kitty
2025-01-09 22:12
Kedves, ismeretterjesztő versed nagyon tetszett.