A fuvolaszó

A fuvolaszó.

A fuvolaszó

     Hol volt, hol nem volt… volt egyszer egy kicsi süni. Ez a sündisznócska nagyon szépen tudott fuvolázni.

     Az ölébe vette a kottát, és csak játszott, játszott önfeledten, megfeledkezve az egész világról. Egész álló nap játszott… Ez az énekes madaraknak tetszett is nagyon, de az erdő többi állata bizony már megelégelte a fuvola hangját. Mert bizony a süni egész nap fújta.

     Már mindenkinek elege volt.

     Szegény nyuszi bebújt az üregébe, s két sárgarépával bedugta a fülét.

     A medve besétált a barlangjába, és a fejére húzta még a takaróját is.

     A farkas pedig egész nap vonyított. Azt mondta, hogy így legalább nem hallja a fuvolaszót.

     A rókának volt a legtöbb esze. Vett egy fejhallgatót, és feltette a fülére. Úgy járkált az erdőben egész nap. Mindenki azt hitte, hogy zenét hallgat.

     Szóval mindenki megpróbált „alkalmazkodni” a fennálló tarthatatlan helyzethez.

     Az énekes madarak viszont a süni köré gyűltek, s filharmonikus zenekart alakítottak, s együtt zenéltek vele.

     Zengett az erdő… Már az őzek és a vaddisznók is menekültek… csak éjszaka volt egy kis nyugalom.

Történt egyszer, hogy a városból jött egy macska az erdőbe. Nem mondta, de azért jött a csendes erdőbe, mert a városban már üldözték nagyon. Vígan mendegélt az erdei úton, és közben fuvolázott. Ő is.

     A süni meghallotta a fuvolaszót és nagyon elcsodálkozott. Ugyanis eddig azt hitte, hogy csakis ő tud játszani ezen a hangszeren.

     A macska ment csak az úton, és nagyon szépen játszott. Az énekes madarak felkapták a fejüket. Fuvolaszó. Mégpedig milyen szép fuvolaszó. Talán még szebb is, mint a süni játéka. Otthagyták a sünit, és elmentek megnézni, ki játszik olyan szépen.

     A macska elfáradt, így leült az út mentén egy fatuskóra, de a játékot nem hagyta abba. A fuvolaszó szállt a légen át… Az énekes madarak köréje gyűltek, s fújták a saját nótájukat. A macskának ez annyira megtetszett, hogy el kezdte cifrázni a dallamot. Most a macska adott hangversenyt a madarakkal.

     A süninek nem volt kedve egyedül játszani. Búsan eltette a fuvoláját és hazament.

     A macska és az énekes madarak egészen estig fújták. Akkor elcsendesedtek a madárkák, de megígérték a macskának, hogy másnap is együtt játszanak majd. A pintyek, a csízek, a pacsirták mind nyugovóra tértek. A macska is összegömbölyödött, és elaludt egy magas fa egyik ágán.

     Másnap már hajnalban ébredezni kezdtek a madarak. A macska még jóízűen aludt a magas fán. A pintyek, a csízek, a pacsirták és a többi énekes madarak megegyeztek abban, hogy a macska is olyan jól fuvolázik, mint a süni, vagy ha nem még jobban.

     Egyikőjük pedig felvetette, hogy mi lenne, ha fuvolaversenyt rendeznének a süni és a macska között. Ez mindenkinek tetszett. Meg is rendezték a versenyt. Először a süni játszott, aztán a macska. De a madarak nem tudták eldönteni, hogy melyik játszott szebben.

     Ekkor a macska azt javasolta, hogy játsszanak együtt. A süni beleegyezett, s játszottak együtt, cifrázták a dallamot egészen estig. A madarak pedig csipogtak, csiripeltek, csiviteltek velük együtt.

     Nagyon jól érezték magukat. Nem úgy a nyuszi, a medve, a farkas és a róka. Az igazság az, hogy ők viszont csendre vágytak. Össze is dugták a fejüket, hogy mit is lehetne tenni.

     A nyuszi el akart költözni, a medve egyszerűen le akarta csapni a sünit, a farkas nem szólt semmit, mert berekedt a sok vonyítástól, egyedül a rókának volt helyén az esze. Így szólt:

     -Szervezzünk a süninek és a macskának egy egész éves nemzetközi turnét. Hadd menjenek a nagyvilágba – fuvolázni.

     A többiek elámultak a jó ötlettől. Rögtön el kezdtek szervezkedni. A városból menedzsert szereztek, aki vállalta a turné lebonyolítását. A süni és a macska nagyon megörült a mesés lehetőségnek. Örömükben még fújni is elfelejtettek. Másnap már indultak is a turnéra.

     Most meg az énekes madarak búslakodtak. Nem esett nekik jól az éneklés a fuvolaszó nélkül.

     Viszont a nyuszi örömében ugrott egy nagyot, és neki állt kertészkedni, a medve előbújt a barlangjából és lement a patakra halat fogni, a farkas nem vonyított többé, hanem lesben állt, hátha el tud fogni egy kis vadmalacot, a róka pedig letette a fejhallgatót, és a jól végzett munka örömével elment vadászni.

     A süni meg a macska minden este fellépett egy teljes esztendőn át. Amikor vége lett a turnénak és hazaértek, már ők is csak csendet és nyugalmat kívántak.

     De azért néha elővették a fuvolájukat és adtak egy-egy rövid koncertet az erdőben, de a fennmaradó időben most már ők is megbecsülték a csendet.

Vége

Fonyód, 2022. június 5.