A Húsvéti Nyuszi nyomában


https://smaragdkiado.hu/termek/varazslatos-mesketek-1-meseerdo/

A rossz előérzet - De szép idő van! - szólt oda Sári, egy zsemleszínű nyuszi barátnőinek, Jucinak és Bettinek.  Gyönyörű, márciusi délután volt. A madarak csicseregtek, a szellő lágyan duruzsolt. Kint ültek egy gyönyörű ház kertjében. Itt szinte mindig sütött...

Kép forrása: saját rajz

A rossz előérzet

- De szép idő van! - szólt oda Sári, egy zsemleszínű nyuszi barátnőinek, Jucinak és Bettinek.
  Gyönyörű, márciusi délután volt. A madarak csicseregtek, a szellő lágyan duruzsolt. Kint ültek egy gyönyörű ház kertjében. Itt szinte mindig sütött a nap, és a kertben tavasszal rengeteg virág nyílt. A gazdájuk, Panka a konyhában tett-vett az anyukájával.
  - Valóban meseszép. Csak félek a virágok közelébe menni, mert tegnap az orromat megcsípte egy méh... - válaszolt Juci, akinek a bundája hófehér volt, barna foltokkal tarkítva. Betti még mindig elrévedve bámulta a kertet, és csak a bajusza alatt mormolta:
- Szép, szép, szép...Csodálatos!
  Ekkor hirtelen megszólalt Juci:
- Figyeljetek, lányok! Rossz előérzetem van! Csak nem vihar közeleg?!
Viszont Sári letorkollta:
- Dehogyis! Biztos csak képzelődsz! Hiszen olyan szép az idő!
De nem folytathatták az eszmecserét, mert Panka kiszólt a konyhából, hogy kész az ebéd. Sári és Betti boldogan szaladtak be, de Juci még mindig aggodalmasan figyelte az eget, mert tudta, hogy a vihar nagy veszélyt jelez.

A pillangó

  Ahogy Juci ott ült a tornácon, egyszer csak egy pillangó libbent elé.
- Szia Juci! Segítenetek kell! - mondta.
- Ki vagy te? És honnan tudod a nevem? -kérdezte Juci.
- Az most nem fontos, csak segítsetek! Ti vagytok a legbátrabb nyuszik, akiket ismerek! Nagy vihar közeledik! A Húsvéti Nyuszi elment tojást gyűjteni, és úgy érzem, segítségre szorul!
- De honnan tudjuk, hogy hol van, és hogy jutunk el hozzá?
- Majd mutatom az utat, csak gyertek!
- Most épp ebédelünk, és én még nem is ettem. Szólok a többieknek!
- Rendben, de siessetek!
  Juci bement a konyhába, de alig evett az ebédből. A gondolatai egyfolytában a titokzatos pillangó és a Húsvéti Nyuszi körül forogtak.
  Panka aggódva figyelte.
- Anya! Juci nem eszi meg az ebédjét! Lehet hogy beteg? -kérdezte.
  Végre Betti és Sári is befejezték az evést. Juci odament hozzájuk, és elmondta, amit a pillangótól hallott.
- Rendben, menjünk! De valahogy üzenni kellene a gazdiknak is! - mondta Betti.
- Ez okos gondolat volt, Betti! Írjunk egy üzenetet! - szólt Sári.
  Gyorsan felkanyarintottak pár sort egy lapra.

Az üzenet így szólt:

Ne aggódj, Panka!
Egy pillangótól nehéz küldetést kaptunk, amit feltétlenül teljesítenünk kell. Nyugalom, ha végeztünk, visszajövünk!
Sári, Juci és Betti

A levelet Panka párnájára tették, majd kimentek a pillangóhoz.

A vihar

  Mire kiértek, a pillangó már nagyon türelmetlen volt.
- Ti meg mit csináltatok ennyi ideig?! -kérdezte.
- Hááát... - kezdte Betti.
- Na mindegy! Induljunk!
- Esernyőt ne hozzunk? -kérdezte Sári.
- Ne! Úgyis csak belecsap a villám!
  Elindultak. De alighogy elérték az utca végét, elkezdett cseperegni az eső. Amikor kiértek a közeli rétre, már úgy esett, mintha dézsából öntötték volna.
   A pillangó hirtelen megszólalt:
- Álljatok meg egy kicsit!
- Miért? -kérdezte Juci.
- Hát... Mert a széltől hírt kell szereznem, hogy hol van a Húsvéti Nyuszi.
- Aha! Szóval ezért tudtad a nevem! -mondta Juci.
  Pár perc múlva újra elindultak, és befordultak egy szűk erdei ösvényre.
  Az eső már nagyon erősen zuhogott, ráadásul már villámlott és dörgött az ég is. A kis csapat hamarosan egy útelágazáshoz ért. Három irányba lehetett tovább menni: előre, jobbra és balra.
- Most merre tovább? - kérdezte Sári.
- Hát... Nem tudom... Ide még a szél sem viszi a híreket. - válaszolt szomorúan a pillangó.
  Itt valóban nem fújt a szél. Teljes szélcsend volt.
- Szét kell válnunk! - mondta Juci.

A palackposta

  Megbeszélték, hogy arra az esetre, ha bárki lát valami furcsát, ami a Húsvéti Nyuszi hollétére utalhat, egy óra múlva ugyanitt találkoznak. Ha valaki nem jön vissza, a többiek megbeszélik a tennivalókat, majd rátérnek arra az elágazásra, ahol a vissza nem tért nyuszi ment. Azt is megvitatták, hogy ki melyik úton menjen: Sári a középső, Betti a bal oldali ösvényen halad, Juci pedig a jobb oldalon indul el.
   Tovább indultak, mindenki a saját irányába. Nagyon alaposan megvizsgáltak mindent, benéztek minden bokor alá, minden fa mögé, és közben a Húsvéti Nyuszi nevét kiáltozták. Szerencsére pár perc múlva a vihar kicsit alábbhagyott, de még mindig esett.
  Sári és Juci egyelőre nem találtak semmi különöset, Betti viszont egy idő után halk csobogásra lett figyelmes. Pár perc séta után egy kis patakhoz ért, az csobogott.
  Igen ám, csakhogy Betti úgy látta, hogy valami vergődik a vízfelszínen. Kikapta a vízből, hogy alaposan szemügyre vehesse. Egy palackposta volt! Betti feltörte az üveget, és megnézte az aláírást, hogy tudja, ki írta ezt az üzenetet. A Húsvéti Nyuszi írta.
Betti nagyon izgatott lett, de tudta, ha sokáig tartja így a levelet, elázik, aztán bottal üthetik a Húsvéti Nyuszi nyomát! Gyorsan belegyömöszölte a zsebébe, és mivel lassan kezdett letelni az egy óra, elindult visszafelé.
   Az eső elállt, és hamarosan mindenki visszaért az útelágazáshoz.
- Találtatok valamit? - kérdezte a pillangó.
- Én igen! - szólt Betti -Nézzétek!
Betti zsebéből előkerült a levél.

Így szólt:

Kedves Ismeretlen!
Épp tojásbeszerző úton voltam, amikor kitört egy hatalmas vihar, és eltévedtem az Eperfa erdőben. Sétálj végig a Csobogó csermely partján, amíg el nem érsz a Nagy Fűzfához.
Ott beleestem egy nagyon mély árokba, kérlek szabadíts ki!
Köszönettel:
Húsvéti Nyuszi

A mentőakció

A nyuszik nem teketóriáztak. Már indultak is volna, de a pillangó megállította őket.
- Várjatok! Nem kellene vinni valami kötelet? - kérdezte.
- Ez jó ötlet! - mondta Juci - De honnan szerezzünk?
- Tudom már! Ez az inda megfelel? - kérdezte Sári.
- Igen! - vágta rá Juci és Betti.
   Betti útmutatásával a kis társaság hamarosan elért a Csobogó csermelyig. Elindultak felfelé, és egy idő után elértek a Nagy fűzfához. Egy mély gödörből jajgatás hallatszott. Belenéztek, és benne volt a Húsvéti Nyuszi!
- Sziasztok! Én a Húsvéti Nyuszi vagyok! Kérlek, segítsetek kiszabadulni innen! – köszöntötte őket a Húsvéti Nyuszi.
- Hát persze! Épp azért jöttünk! –felelt Betti.
- Ez nagyon kedves tőletek! Van nálatok kötél?
- Csak ez az inda. –mondta Sári.
- Ez megfelel. Ereszétek le, rákötöm a derekamra aztán húzhattok!
Úgy is lett. Juci leeresztette a kötelet, a Húsvéti Nyuszi rákötötte a derekára, aztán Sári, Juci és Betti erősen megmarkolták a kötelet, és húzták egészen addig, amíg a Húsvéti Nyuszi olyan magasságba nem ért, hogy ki tudjon mászni a gödörből.
- Jaj, nem is tudom, hogy köszönjem meg nektek, hogy felhúztatok! –hálálkodott a Húsvéti Nyuszi –Gyertek gyorsan a házamba, csinálok nektek egy bögre kakaót. Megérdemlitek!
  Néhány perc elteltével mindenki ott állt a tojás alakú ház előtt.
  Megitták a kakaót, és egy kicsit beszélgettek.
Juci hirtelen felkiáltott:
- Lányok! Már ennyi az idő? Panka már biztos keres minket! Mennünk kell!
  Elbúcsúztak a Húsvéti Nyuszitól, és elindultak hazafelé.
Otthon mindent elmeséltek Pankának, és fáradtan, de nagyon elégedetten bújtak ágyba.

Húsvét

 Másnap reggel, amikor a nyuszik Pankával kimentek a kertbe, nagyon sok tojást találtak, egész pontosan 144-et.
Az ajándékokat ott találták, ahol tegnap beszélgettek. A nyuszik kaptak 3 ruhát, ami pont jó volt rájuk, egy könyvet tele tojásfestési technikákkal, és egy filctollkészletet, valamint egy köszönőlevelet, a Húsvéti Nyuszi aláírásával.
Sári, Juci és Betti nagyon örültek az ajándékoknak, de a köszönőlevélnek még jobban, és annak meg különösen, hogy sikerült megmenteniük a Húsvéti Nyuszit és így az idei Húsvétot is.

Itt a vége, fuss el véle!

Gulyás Panna Ilona (9) – Mikó Bíborka (9)

Gulyás Panna Ilona, amatőr

Ezt a mesét írta: Gulyás Panna Ilona amatőr

4. osztályos kislány vagyok, nagyon szeretek olvasni és rajzolni, és egyszer majd meseíró és illusztrátor szeretnék lenni...


https://smaragdkiado.hu/termek/varazslatos-mesketek-1-meseerdo/

Vélemények a meséről

Ehhez a meséhez még nem érkezett hozzászólás, legyél Te az első aki véleményezi!
A szerző biztosan nagyon hálás lesz érte!