A kisfiú, akinek karalábé volt a jele

A kisfiú, akinek karalábé volt a jele.

Ádám különleges jelet választott magának. Ez pedig nem volt más, mint a karalábé. A választás nem volt véletlen. A kisfiú imádott minden zöldséget, de különösen a karalábét. A spenótból és a paradicsomos káposztából is mindig kétszer kért, de a karalábélevesből…na, abból volt, hogy háromszor is. Megette persze a tésztát és a tarhonyáshúst is, de mégis a zöldségek voltak a kedvencei.

Egy hűvös őszi reggelen az óvónénik nagyszerű hírt osztottak meg az ovisokkal. Közeledett mindenszentek ünnepe és a halottak napja és ebből kifolyólag különleges Haloween napi uzsonnát terveztek. Elmesélték, hogy aznapra majd izgalmas dekorációt készítenek és még uzsonnára is tökös pitét és pókháló díszes muffint fognak kínálni a gyerekeknek. Még azt is mondták, hogy akiknek kedve van hozzá, be is öltözhet valamilyen félelmetes jelmezbe.

A gyerkőcök persze roppant izgatottak lettek, egymást túlharsogva kezdték mondani, hogy ki milyen jelmezt fog húzni. A csoportszoba dekorálásához is sorra hangzottak fel a jobbnál jobb ötletek. Az óvónénik megnyugtatták a gyerekeket, hogy közösen fogják elkészíteni a díszeket. Még több, mint egy hónapjuk volt az eseményig.

Az esős, hűvös idő miatt viszont egyre több csemete kezdett megbetegedni. A csoportba reggelente egyre kevesebben érkeztek, a többiek otthon itták a meleg teát, hogy mielőbb meggyógyuljanak.

Ádám volt az egyetlen, akin nem fogott ki a nátha. Dominik meg is kérdezte tőle, hogy hogy lehet, hogy ő sosem beteg. Ádám így válaszolt:

-Hallottam, hogy a doktornéni azt mondta az anyukámnak, hogy azért lehet, mert jó sok zöldséget eszem.

-De a zöldségek nem finomak. – válaszolta fintorogva Dominik

-Én nagyon szeretem őket. Ma kétszer is kértem a spenótból, annyira ízlett De úgy láttam, hogy te meg sem kóstoltad. Honnan tudod, hogy nem finom?

Dominik gondolkodóba esett, majd így felelt:

- De zöld színe volt. Az sosem finom!

- A körte és a szőlő is zöld, mégis meg szoktad enni. Sőt, múltkor Hanna tortáján is zöld cukorkák voltak és azt is megetted.

-Jó, ebben igazad van. Lehet, hogy megkóstolom legközelebb a zöldséget. Sokkal jobb itt játszani, mint otthon betegeskedni. Jövőhéten meg lesz a beöltözős uzsonna és nagyon szeretnék itt lenni.

Másnap májkrémes kenyeret kaptak reggelire. Ádám három karika uborkát rá is tett gyorsan a kenyérszeletre. Dominik érdeklődve figyelte. A szellem jelmez jutott eszébe, amit fel szeretett volna venni a mulatságon. Hosszas gondolkodás után végül ő is tett egy uborkakarikát a kenyerére és némi aggodalommal egy apró falatot harapott a szendvicsből. Meglepődve tapasztalta, hogy milyen jó ropogós így az ennivaló. Az íze pedig egy cseppet sem volt rossz. Annyira megízlett neki az uborka, hogy a következő szeletre már két karikát is rakott.

Léna kíváncsian figyelte Dominiket, majd így szólt:

- Hogyhogy azt a csúnya zöld uborkát eszed? Biztos nagyon rossz ízű.

- Én is azt hittem, de nagyon jó ropogós. Vicces hallgatni ahogy ropog miközben rágom. És Ádámnak azt mondta a doktornéni, hogy azért nem beteg szinte soha, mert sok zöldséget eszik. Én pedig nagyon szeretnék jövő héten beöltözni szellemnek, úgyhogy talán ha én is eszek zöldséget, akkor nem leszek beteg.

-Én boszorkánynak szeretnék öltözni, anyukám már meg is mutatta a jelmezt. Nagyon várom én is – válaszolta Léna. Majd némi gondolkodás után ő is tett egy karika uborkát a kenyerére.

Az óvodában futótűzként terjedt a hír, hogy a zöldségek nem is mindig rossz ízűek és segíthetnek abban, hogy egészségesek maradjunk. Eddig hiába mondta ezt nekik Edina néni, Ádámtól valahogy hihetőbben hangzott.

Az ebédnél meg is lepődött egy kicsit a dadusnéni, hogy mennyivel több fogyott a zöldbabfőzelékből a szokásosnál.

Elérkezett a várva várt nap, az óvoda sejtelmes dekorációba öltözött. A sarkokban óriási pókhálókról csüngtek a pókok, a lámpákról denevérek lógtak és a csoportszobában szerte a csemeték segítségével faragott töklámpások álltak.

Most is voltak néhányan, akik betegen pihentek otthon, de a korábbi hetekhez képest egész sokan voltak az oviban, feltehetőleg a sok zöldségevés miatt. Természetesen Léna, Dominik és Ádám sem hiányzott. A délutáni alvás után mindenki felvette a jelmezét és boldogan falták be a finomságokat. Még a sütőtöklámpás formájú paprikákat is örömmel kóstolták meg.