Kép forrása: Miklós Krisztián illusztrációja
A majális még messze....
A majális még messze,
A télnek már rég vége,
Nyisd ki az ablakod,
És nézz fel az égre!
Szippants a friss,
Levegőből nagyot,
Nézz ki, mert látod,
Én is ott vagyok.
Tárd ki a szíved,
Ne kelljen beosonni!
Hisz' azért jöttem máma,
Hogy szabad-e locsolni?
Ezt a verset írta: Miklós Krisztián amatőr író / társasjáték blogger
18 éves elmúltam, két kisfiam van (11 és 1,5), szeretek írogatni gyermekmeséket, verseket, és sci-fi novellákat. Rajzolni, dalokat írni és dalszöveget is. Kedvenc hobbim a társasjátékozás. ;)
Hetedik fejezet, amelyben épp nem történik semmi. De tényleg szinte semmi. Ilyen is van. A következő nap épp olyan volt, mint az összes többi előtte, meg amilyen az összes többi utána lesz, hacsak ...
Elolvasom
Tizenkettedik fejezet, amelyben mindenki elszomorodik, mert megtudjuk mi is történt, hőseink beszélnek valakivel, és valaki nagyon mérges lesz Rezső, piri-pöttyös tigrincs, Szanisz Ló, a gatyás par...
Elolvasom
Tizenhetedik fejezet – amelyben a döbbenetet egy újabb követi, kiderül miért ne dobáljunk kavicsot a tóba, és valaki elkeveredik egy kicsit Ha a három cimbora versenyzett volna, melyikük a döbbente...
Elolvasom
Huszonkettedik fejezet – amelyben nem nézünk meg egy műsort, valakinek nehéz napja lesz, és rájönnek hőseink, hogy mi a helyes dolog A bennszülöttek műsora, amit a három barát nem láthatott, körülb...
Elolvasom
Gani Zsuzsa
2023-06-23 08:33
Nagyon kedves, aranyos vers. Gratulálok! Zsuzsa