Kép forrása: Miklós Krisztián illusztrációja
A majális még messze....
A majális még messze,
A télnek már rég vége,
Nyisd ki az ablakod,
És nézz fel az égre!
Szippants a friss,
Levegőből nagyot,
Nézz ki, mert látod,
Én is ott vagyok.
Tárd ki a szíved,
Ne kelljen beosonni!
Hisz' azért jöttem máma,
Hogy szabad-e locsolni?
Ezt a mesét írta: Miklós Krisztián amatőr író / társasjáték blogger
18 éves elmúltam, két kisfiam van (11 és 1,5), szeretek írogatni gyermekmeséket, verseket, és sci-fi novellákat. Rajzolni, dalokat írni és dalszöveget is. Kedvenc hobbim a társasjátékozás. ;)
Alberta, a strucc nagyon szerette a kifutóját. Hatalmas területen legelészhetett, mindenfelé bokor, fű és homok. Még azt sem bánta, hogy meg kell osztani a zebrákkal, orrszavúkkal és zsiráfokkal. Mindenkinek ...
Elolvasom
Ki a bölcsebb? Egy erdei séta alkalmával a test részei heves vitatkozásba kezdtek. Hosszú ideje ment már a marakodás azon, hogy ki legyen közülük a vezető, kinek a szavára hallgassanak a többiek, á...
Elolvasom
Laza Rézi kalandjai Rézi és az aranyhal Lázár Rozi szülei szeme fénye, boldogsága volt. Éppen csak tudott beszélni, a szavakat még saját gyermeki nyelvén formálta, ami derültséget keltett családj...
Elolvasom
Pocak kicsit más volt, mint a többi kismajom a dzsungelben. Jóval kisebb is volt a társainál, félénkebb is, és sokat csúfolták a többiek, mert még a saját árnyékától is képes volt megijedni. Ráadásul az sem s...
Elolvasom
Gani Zsuzsa
2023-06-23 08:33
Nagyon kedves, aranyos vers. Gratulálok! Zsuzsa