A méh óvoda

A méh óvoda.

Nézz oda, egy méh óvoda,

méhecskék hada jár oda,

míg a szülők gyűjtögetnek,

méhecskéik zümmöghetnek.

Kedves méh néni reggel,

piciket köszönti szeretettel,

sok kicsi méh reppen be,

kezdik a játékot sürgetve.

Méhkifestő, viaszkocka,

kaptárkréta, mézkonyha,

sok-sok játék hívogató,

néha mérget kirobbantó.

Két kis zümi hangosan,

repkedni kezd harcosan,

nem oldják meg a vitát,

fullánkjukat összecsapják.

Oda reppen méh néni,

csodálkozva kérdezi:

„Mi a vita okozója?”

Majd gyorsan megoldja.

Kibékülnek a zümik,

nem szeretnének büntit.

Nektár lesz a tízórai,

utána meg indulnak ki.

Az udvaron sok szép virág

nem szaladhat ki merre lát,

libasorban repülnek,

minden virágot megnéznek.

Méh néni kérdezi,

ki, melyiket ismeri,

miután körbe mentek,

össze-vissza reppenhetnek.

Levél csúszda, fűszálhinta,

senki nem unatkozik ma,

méh néni zümmögésére,

mindenki a sorba lép be.

Ebédre a méhecskéknek,

aranyló mézet készítenek,

az alváshoz segítségnek,

méh néni énekelget.

Kis zümikék egytől egyig,

az édes álmot ízlelik.

Pihenőnek lassan vége,

zeneszóra kelnek végre,

jöhet egy kis táncóra,

mozog minden porcika.

Virágpor lesz uzsonnára,

jut mindenki poharába.

Szülők érkeznek sorba,

méhecskék reppennek oda,

mesélik a történteket,

méh néninek integetnek.

Bárcsak járhatnék oda,

klassz ez a méh óvoda.