A rendíthetetlen nyulacska

http://mocorgohaz.hu/
Egyszer egy csodás tavaszi napon ugribugri, locsifecsi nyulacska elindult sétálni. Ment mendegélt, míg szembe nem találkozott egy medvével, aki hatalmas farönköt cipelt a vállán. Nagyon megsajnálta az öreg medvét, gondolta segít neki, de a medve kineve...

Kép forrása: saját alkotás

Egyszer egy csodás tavaszi napon ugribugri, locsifecsi nyulacska elindult sétálni. Ment mendegélt, míg szembe nem találkozott egy medvével, aki hatalmas farönköt cipelt a vállán. Nagyon megsajnálta az öreg medvét, gondolta segít neki, de a medve kinevette:
- Te akarsz nekem segíteni, te kis iciri-piciri nyulacska. Nem vagy elég erős ehhez.
Ugribugri nyulacska nagyon elszomorodott és tovább kullogott. Egy bokor tövében meglátott egy aprócska hangyát, aki egy morzsát vitt a hátán. Alig bírta a nagy terhet. Megesett rajta a nyulacska szíve, segíteni szeretett volna neki, mire a hangya rákiáltott:
- Jaj, meg ne próbáld, nem vagy elég ügyes, nem tudod megfogni az én morzsácskámat, csak beleragadna a bundádba!
Ugribugri nyulacska nagyon nekikeseredett annak, hogy a hangya sem kért a segítségéből. Szomorúan folytatta útját. Ahogy ment, mendegélt meglátott egy baglyot, aki éppen egy hatalmas könyvből olvasott, de nem látta rendesen a betűket, nehezen haladt. Ugribugri nyulacska boldogan odaszaladt, hogy segítsen bagolyapónak.
-  Kedves Bagoly apó, szívesen felolvasok neked a könyvből, ha szeretnéd! – mondta.
- Mit képzelsz, te oktondi nyúl. Nem vagy elég okos ahhoz, hogy az én tudományos enciklopédiámból olvasni tudjál.
Szegény nyuszi behúzta fülét, farkát és eloldalgott. Lógó orral baktatott a domboldalon. Úgy érezte, nem elég erős, nem elég ügyes és még buta is. Nagyon elkeseredett. A sírás kerülgette. Magányosnak és haszontalannak érezte magát. Ahogy szomorúan bandukolt a réten, egyszer szembetalálkozott egy aranyló hajú, sírdogáló kislánnyal. Nagyon szeretett volna segíteni neki, ezért megkérdezte, mi baja?
- Egy nagy fekete kutya elállta az utam, nem tudok hazamenni.
- Majd én segítek – mondta ugribugri.
- Nem vagy te ahhoz elég bátor - vágta rá a kislány.
- De igen! -dobbantott egy nagyot a nyúl- elég ügyes, elég okos és elég bátor vagyok, nézd!
Azzal hatalmas ugrásokkal megindult a nagy bozontos kutya felé. A fenevad nem tudta mire vélni a karjaival kalimpáló, ugrándozó nyulat. Nagyon megijedt. Félelmében úgy elszaladt, hogy a lába sem érte a földet. Meg sem állt a szomszéd falu határáig.
A kislány abbahagyta a sírást, a rendíthetetlen nyulacskát roppant büszkeség járta át.
- Végre segíthettem valakinek – gondolta, s vígan ugrabugrált tovább a virágos réten.
Itt a vége, fuss el véle!

Tide, amatőr (kezdő) meseíró

Ezt a mesét írta: Tide amatőr (kezdő) meseíró

Útkeresés... Leginkább ez, ami most jellemző rám. Főállású matematikatanár vagyok. Szeretek tanítani, de mellette fontosnak érzem, hogy más területeken is kipróbáljam magam, hogy kerek egésszé válhassak. Hobbim a rajzolás, festés és most a meseírást is szeretném kipróbálni.