A tarka tulipán

A tarka tulipán.

Felébredt már Tavasz Tündér,

Tovább nem henyélhet!

Nyújtózkodik, pálcájával

Búcsút int a télnek.

Vígan ugrál ágról-ágra,

Rügyek kibomlanak,

Virág bújik ki a földből

Amerre elszalad.

Erdőn, mezőn, hegyen völgyön

Libben a kis szoknya.

Sok a dolga itt e földön,

Mindenre van gondja.

Este bál lesz, készül nagyon,

Táncolni szeretne!

Ott lesz szíve választottja,

Csillagfény hercege.

Alig várja már az estét,

Nem is vette észre,

Ruhája mikor szakadt szét

A nagy sietségbe?

Jaj, mi lesz most? Mit csináljon?

Hogy megy el a bálba?

Nem táncolhat a herceggel

Elszakadt ruhába!

Keservesen sírt a tündér

A virágos réten,

El is aludt bánatában,

Kifáradt egészen.

Arra ébredt, hogy este van,

Menni kell a bálba!

Eszébe is jutott rögtön

Nagy szomorúsága.

Ránézett a szoknyájára,

Hát lássatok csudát!

Nem abban a ruhában volt,

Ki érti ezt, nahát!

Nem volt idő gondolkodni,

Elszaladt a bálba,

Csillagfényben a hercege

Ne várjon hiába!

A virágok összenéztek

Az illatos réten,

Sejtelmesen mosolyogtak,

Nagy elégedetten.

Minden tulipán egy szirmát

Odaadta szépen

Egy pironkodó társuknak

Hogy felöltözhessen.

Feltűnő is lett a réten,

Őket nem zavarta,

Csak aki jól megnézte, hogy

Lett köztük egy tarka!

A tavasztündér szoknyája

A csillagfény bálon

Úgy ringott, mint egy tulipán

Szirmai a száron!