Liza és a mosógép

Liza és a mosógép.

Szép kislány volt Liza,

Copfos, kicsit cserfes,

Most járt harmadikba,

Bizonyítvány jeles!

Nem volt itt semmi gond,

A tanulás fontos!

Ki erre rosszat mond,

Az bizony nem okos.

Egy baj azért akad,

Látszólag semmiség:

Rendetlenség marad,

Liza amerre lép.

Szobája romokban,

A könyvek szerte-szét

Ruhái halomban

Vannak odább-idébb.

Nem talált semmit sem

Játékos dobozban,

Szanaszét hevertek

A polcon és ágyban.

Legalább a zoknit,

Azt tedd mosózsákba

Könyörgött az anyja,

De bizony hiába.

A mosógép látta,

Hát megelégelte.

Azóta nincs párja,

Mert a gép megette.

Páratlan zokniban

Világnak csúfjára,

Liza óvatosan

Elment iskolába.

Lett aztán haddelhadd!

Mindenki csúfolta!

Az eszed el ne hagyd,

Majd tedd a zoknidba!

Kinek kell ennél több?

Amikor hazament,

Mindent jól felsöpört,

Elrakott, rendet tett.

Játékot dobozba,

Könyveket a polcra,

Zoknikat a zsákba,

Mindnek ott a párja.

A mosógép látta,

Nem evett meg aztán

Egyetlen zoknit sem!

Tán nem is szereti.

A rendet, azt igen!