Barion Pixel

A titkos ajtó

  • 2022.
    dec
  • 16

Egyszer volt, hol nem volt, élt egy kislány egy hatalmas házban. Igazán boldog lehetett volna, mert mindene megvolt: szerető szülők, hatalmas játékszoba, medence, óriási kert... Egy nagyon fontos dolog azonban hiányzott az életéből: egészséges lábak. Tolókocsi...

Kép forrása: saját rajz Johanna Basford Csodák kapuja c. könyve nyomán

Egyszer volt, hol nem volt, élt egy kislány egy hatalmas házban. Igazán boldog lehetett volna, mert mindene megvolt: szerető szülők, hatalmas játékszoba, medence, óriási kert... Egy nagyon fontos dolog azonban hiányzott az életéből: egészséges lábak. Tolókocsival járt-kelt már évek óta. Mindez egy baleset eredménye volt. 3 éves korában összeütköztek egy kamionnal és a gerince megsérült. A szülei kisebb sérülésekkel megúszták, ő azonban örökre tolószékbe kényszerült. Mindig csak otthon tartózkodott, soha nem ment sehova. Nem tudott a barátaival játszani, ráadásul magántanuló volt. Emiatt kirekesztve érezte magát. Már hozzászokott ehhez az állapothoz és boldogult a mindennapokban, de a magány érzése boldogtalanná tette.

Egy napon különleges dolog érte az édesanyját. Megjelent neki a halál angyala, és így szólt: – Boldogtalanságot észleltünk ennek a háznak a lakói körében. Azt a küldetést kaptam, hogy vigyem el a lányodat, mert nem érzi jól magát. A mi Földünkön pont rá van szükségünk. Ha nem kapjuk őt meg, akkor téged kell magamma vinnem. Kapsz egy hónapot, hogy eldöntsd, ki fog velem jönni.

Nagyon megijedt az édesanya, mert nem tudta, mitévő legyen. Ugyan boldogtalan volt a lánya, de az élettől nem akarta megfosztani. Tudta, hogy előbb-utóbb megoldódik a magánya, és valahogy majd fog tudni játszani a többiekkel. Viszont, ha ő maga halna meg, örök fájdalom borulna a házra, hisz a lánya és a férje is gyászolná őt. Ezen őrlődött órákon át, és nem tudta, miképp cselekedjen. Kislányának fel is tűnt aggodalma:

– Anyácskám! Mi bánt? – kérdezte tőle.

– Semmi, kislányom. Csak iszonyatos fejfájás gyötör.

Nem volt jó érzés hazudni, de az igazat semmiképp sem akarta neki elárulni.

Éjszaka álmában megjelent az édesanyának egy angyal. Nem szólt semmit, csak megmutatta a házuk kertjében található titkos ajtót és hogy hol rejtőzik a hozzá tartozó kulcs. Amikor reggel felébredt, mindenre pontosan emlékezett, és békét, nyugalmat érzett a szívében. Rögtön ki is ment a kertbe, és megkereste a kulcsot ott, ahol az angyal mutatta. A kertnek a leghátsó, legeldugodtabb részére kellett mennie, ahol még szinte nem is jártak soha. A kulcs ott hevert egy magányosan árválkodó tégla alatt. A titkos ajtót pedig már benőtte a borostyán, ezért nem is látták soha. A zár rozsdás volt, de a kulccsal ki tudta nyitni. Egy csodálatos botanikus kert rejtőzött az ajtó mögött. Érdekes mód senki nem tudott a helyről, így nem gondozta senki. Mégis, elhanyagolásnak semmi nyoma nem volt. Tele volt különféle színes virágokkal és pillangókkal.

Ekkor még nem tudta a megoldást a problémájára. Szépen lassan lépegetett a növények között és kereste, mi hozhat eredményt. A titkos kert végében felfedezett egy szökőkutat. Egy oroszlán szobor díszítette és folyt a szájából a víz. Megkóstolta a vizet és különleges érzése támadt. Hirtelen megjelent az angyal, akit álmában látott. Ezt mondta neki:

– Örülök, hogy megtaláltad ezt a helyet. Ez a víz  nagyon különleges, mert védelmet nyújt a halál angyala ellen. Igyatok belőle mindannyian, és így senkinek nem kell eltávoznia.

Megfogadta a szavát, majd a lánya és a férje is ivott a kút vizéből.

A lányának elkezdett bizseregni a lába. Már azt furcsának találta, hogy egyáltalán érzi. Megpróbált felállni, és csodák csodájára sikerült. El se akarták hinni. Mind a hárman sírva fakadtak örömükben.

Amikor éjfélt ütött az óra, valaki kopogtatott a házuk ajtaján. Az édesapa kiment, de félt, hogy a halál angyala visszatért, és valamilyen alkut ajánl. Nem ő volt, hanem egy halálra rémült asszony.

– Jó estét! Maga mit keres itt éjnek évadján? Tehetek önért valamit? – üdvözölte őt az apa.

– Jó estét! Nem is tudom, hol kezdjem. Sajnálom, hogy csak úgy berontottam, de volt egy sugallat, ami ide hozott. A halál angyala el akarja vinni a lányomat. Egy hónapom van elbúcsúzni tőle. Még csak 13 éves és vak. Miért érdemelne ilyen sorsot?

– Kérem, nyugodjon meg! A legjobb helyen jár. Kerüljön beljebb – és ezzel beinvitálta a kert hátsó zugába. A lánya is ott volt vele. Bementek a titkos ajtón és elvezette őket a szökőkútig. Mind a ketten ittak a vízből, és a lány hirtelen visszanyerte látását.  

Híre ment a titkos ajtónak a környéken és egy idő után a halál angyala feladta a harcot a kút titkos erejével szemben. A jó győzött, a gonosz elbukott.

Fenyvesi Lilla, amatőr író

Ezt a mesét írta: Fenyvesi Lilla amatőr író

Szeretem az irodalmat, főleg thriller, krimi témában szoktam novellákat, regényeket olvasni. Jelenleg GYES-en vagyok a júliusban megszületett kis porontyommal. Korábban verseket, novellákat írtam, de a kisbabám miatt egy új műfaj, a mese lépett az életembe. Publikáltam régebben a verseimből kevésbé ismert folyóiratokban, illetve a gimnáziumban rendszeresen megjelenő iskolaújság lelkes szerkesztője volt...

Vélemények a meséről

Ehhez a meséhez még nem érkezett hozzászólás, legyél Te az első aki véleményezi!
A szerző biztosan nagyon hálás lesz érte!



Sütibeállítások