A varázsceruza

A varázsceruza.

„Boldog szülinapot!“ – olvasta az üdvözletet az ajándék csomagolásán Elizabeth, melyet édesapja küldött neki. Mivel ő üzleti úton volt már hetek óta, csak távolról tudta kifejezni jókívánságait szeretett kislányának, aki a 6. születésnapját ünnepelte. Kíváncsian bontotta ki a dobozt, mert már nagyon szerette volna látni, mivel lepte meg őt édesapja. A doboz egy rettentően különleges kivitelezésű ceruzát tartalmazott, mellette egy kis cetlivel. Ez állt rajta: „Használati útmutató. Bármit leírsz vagy lerajzolsz ezzel a ceruzával, megvalósul. VIGYÁZAT! Tényleg BÁRMIT!!!“

– Hű, ez elég kecsegtetően, ugyanakkor ijesztően hangzik – vélekedett Liz magában. –Ha leírnám, hogy haljon ki az emberiség, akkor tényleg úgy lenne? – tanakodott. – Persze, ez nagyon gonosz dolog lenne. Akkor inkább a megszokottat kellene egy kicsit megváltoztatni.

Erre elővett egy papírt és elkezdett badarságokat írogatni:

A madarak hátrafelé repülnek.

A cica kukorékol.

A kakas röfög.

A kutya béget.

A kecske ugat.

Az emberek cigánykerekezve közlekednek.

Itt megállt. Nem tudta elképzelni, hogy ezek tényleg valósak lennének. Mindezt el is felejtette és kiment az udvarra, hogy megnézze az állatokat. Ahogy kilépett az ajtón, mintha feje tetejére állt volna a világ:

A madarak hátrafelé repültek.

A cica kukorékolt.

A kakas röfögött.

A kutya bégetett.

A kecske ugatott.

Az emberek cigánykerekezve közlekedtek.

–Akkor ezek szerint mégis működik! – örvendezett hangosan.

Ekkor visszament a szobájába és azon tűnődött, mit lehetne még megváltoztatni.

Kitalálta, hogy a természet színei is legyenek másképp. Papírra vetette a következő sorokat:

Az ég zöld.

A fű lila.

A fák törzse sárga.

A fa lombja piros.

A víz narancssárga.

– Micsoda színekben fog pompázni ez a világ – lelkendezett magában.

Ezek után jött az ötlet, hogy változzon meg a napok, hetek, hónapok felosztása. Így lett egy hét 10 nap, amiből 4 nap munkanap, 6 pedig hétvége. Egy hónap 50 napból állt, míg egy év 500-ból és így lett összesen 10 hónap.

– Ha minden kerek szám, úgy kerek a világ, nem igaz? – Persze mindezzel világhírű csillagászok és matematikusok több évezredes munkáját tiporta sárba, de a nagy lelkesedés közepette, hogy ő mindent módosítson, ilyenekre nem is gondolt.

Ja, és ha már hónapok... átnevezte az összeset. Mondjuk ehhez lehet, hogy Julius Caesarnak és Augustus császárnak lett volna egy-két szava, de ez szintén nem állt útjába. Eképpen nevezte el a hónapokat: alma, banán, citrom, dinnye, eper, füge, grépfrút, homoktövis, indiai szilva, jégsaláta.

Lehet, hogy majd kicsit bajos lesz a kommunikáció, de a szövegkörnyezet segít eldönteni, hogy az adott hónapról van szó, vagy éppen a zöldség, vagy gyümölcsről.

Ezt követően abban mesterkedett, hogy megváltoztatja a társadalmi hierarchiát. Aki fent van, tudja meg, milyen lent és fordítva. De amikor ehhez le akarta írni az első mondatot, nem fogott a ceruza.

– Egy ceruza nem fog? Ezzel meg mi a manó történt? – vakargatta a fejét. És ebben a pillanatban arra ébredt fel, hogy az anyukája lépett a szobájába.

–Jó reggelt! Isten éltessen, drágám! Itt van apukád ajándéka. Jövő héten tud csak hazajönni.

–Jó reggelt neked is! Köszönöm és nagyon várom már, hogy csatlakozzon hozzánk.

„Boldog szülinapot!“ – állt a csomagoláson, mint ahogy álmában is. Kibontotta és egy ugyanolyan ceruza volt benne, mint amiről álmodott.

–Nahát! Ez egy varázsceruza?

–Ezt meg hogy érted?

–Bármit megváltoztathatok vele? Amit leírok vagy lerajzolok, az megvalósul?

–Ugyan már, ne beszélj butaságokat! Ilyen csak a mesében van.

–Pedig olyan jó lenne megváltoztatni a világot!

–De miért? Itt minden mértani pontossággal olyan makulátlanul lett megtervezve, hogy kár lenne elrontani.

–Úgy érted, szögmérővel, körzővel és vonalzóval?

–Azt nem tudjuk, hogyan, de akár még úgy is lehetett. A lényeg, hogy úgy tökéletes, ahogy van. Vagy szerinted nem?

–Igazad van. A világ tényleg tökéletes!