Barion Pixel

A virág


Szomorkás hangulattal fújt az őszi szél
Miközben tücskök zaját hallgatta az éj
A kamrából zaj hallatszott.
Vajon ki zörög? Ki van ott?
Töprengésében egy vöcsök 
Zavart meg egy költő tücsköt.
Mozdulata megbolygatott
Egy arra élő pitypangot.
 
E...

Kép forrása: Sir Dna

Szomorkás hangulattal fújt az őszi szél

Miközben tücskök zaját hallgatta az éj

A kamrából zaj hallatszott.

Vajon ki zörög? Ki van ott?

Töprengésében egy vöcsök 

Zavart meg egy költő tücsköt.

Mozdulata megbolygatott

Egy arra élő pitypangot.

 

Ernyős magja tovaszállt,

El, s el az éjen át

Merre tart? Nem tudom.

Láttam erdőt, lombot,

Hegyet, völgyet, világot!

De nem láttam eleget,

Mondjuk, többet örökké lehet.

 

Egy pitypang csodákra képes.

Gyógyít, növekszik, utazik a réten

Egészséget hozva kerek földön, égen…

De miért? Ezen gondolkozok régen.

Vajon miért állt meg most éppen?

Kérdésre ki ad választ?

Van még akit a kérdés nem fáraszt?

 

Szerintem Isten választ.

Ő dönti el, ki gyógyíthat, s láthat.

Ki az, aki illatot áraszt, 

Mint az a virág, ott, amit az a bot támaszt.

Hogy ki a virág, s ki a támasz?

Ember és Isten, ez a helyes válasz.

Kezünknél fogva minket, együtt vezet,

Mint a kutya életén át a vak embert.

 

Sir Dna, amatőr író

Ezt a mesét írta: Sir Dna amatőr író

Körülbelül 9 évesen kezdtem írni. Nemrég volt egy hosszabb időszak, amikor nem volt se kedvem, se ihletem, de most, 12 évesen megpróbálom újra. 9-10 éves koromban többnyire verseket írtam, utána két rövid novellát. Nem annyira sikerütek, de még látom a reményt, és ez az oldal ihletet, határidőt, célt, témát és motivációt is adott.

Vélemények a versről

Ehhez a meséhez még nem érkezett hozzászólás, legyél Te az első aki véleményezi!
A szerző biztosan nagyon hálás lesz érte!



Sütibeállítások