Ádám a Holdon járt

Ádám a Holdon járt.

Ádám a Holdon járt

Egy szép de, fárasztó nap után, mesehősünk esti lefekvéshez készülődik.

Anya éppen az ablakon lévő sötétítő függönyt készült behúzni. Ekkor, megszólalt Ádám a kisfia.

Anya, kérlek – ne húzd össze! nézd, milyen szépen világít a Hold! -mondta. Szeretném nézni, ahogy megvilágítja a szobámat.

Nézd meg te is! Ugye, neked is tettszik?

Anya az ablakon át, felnézett a szép esti égboltra. – Igazad van kisfiam. Ez tényleg nagyon szép!

És már lépett a könyvespolc felé. Hozta volna az esti meséhez a könyvet. Ádám tudta, hogy most a mese következik. És azt mondta anyának. Tudod mit anya? Ma este nem kérek mesét.

Olyan szép a Hold. Szeretném nézni, míg el nem alszom!

És anya! – nem baj, ha beszélgetek vel egy kicsit? -Kérdezte a fiú.

Anya elmosolyodott és csak ennyit mondott. Akkor jó éjszakát, álmodj nagyon szépet. És magára hagyta kisfiát.

Vissza szólt az ajtóból. Akkor jó beszélgetés kívánok neked és a Holdnak is.

Holnap reggel elmeséled, hogy miről beszélgettetek?

Szép álmokat! Azzal becsukta Ádám szobájának ajtaját.

 A fiú pedig kényelmesen elhelyezkedett az ágyában. Nem tudott betelni a Hold látványával.

Gondolataiban ott volt a kíváncsiság és a vágy. - Milyen jó lenne csak, egy kis ideig is közelebb kerülni, ehhez a csodálatos égitesthez!

Kis idő múlva, anya csendben visszajött a szobába. Ádám mosolyogva szépen elaludt!

Reggel az ébredésnél anya rákérdezett. -Na, mit beszélgettél a Holddal?

Igen! Beszélgettünk, felelte a fiú.

De, képzeld anya! Én meglátogattam a Holdat.

Nahát, azt meg hogy csináltad? -kérdezte anya.

Az úgy volt – mondta Ádám. Hívott, hogy látogassam meg!

Én meg elindultam.

Lelógatott nekem egy erős holdfonalat és biztatott. Legyek bátor és kapaszkodjak bele jó erősen.

Ő pedig húzta felfelé a fonalat.

Az erős kapaszkodásba én, hamar elfáradtam. Akkor segítettek a csillagok.

Hogyan segítettek kis fiam? -kérdezte anya.

Készíttettek nekem csillagszekeret.

Képzeld anya, még a szél is segített.

Ő, szép kerek, kerekeket fújt a csillagszekér alá. Én meg belefeküdtem a szekérbe. Rákötötték a holdfonalat és már fent is voltam a Holdon!

Igy jutottam fel a Holdra! Többre nem emlékszem.

Mire kicsit körül néztem volna a Holdon! – hát felébredtem.

Akkor, nagyon szép álmod volt -mondta anya!

Igen, az volt. – De, hiszen én a Holdon jártam álmomban!

Örvendezett Ádám.

Ezt elmesélem az oviban -mondta csillogó szemmel.

Rendben felelte anya. De most már indulnunk kell! Mert különben elkésünk!

Próbáld meg! Lehet, hogy egyszer neked is sikerül az álombéli Hold látogatás.