Adventi Mesenaptár - 6. A Mikulás rénszarvasa (Dec. 6.)

Adventi Mesenaptár - 6. A Mikulás rénszarvasa (Dec. 6.).

Rudi és Kátya nagyon örültek a könyvnek, amit idén karácsonyra kaptak. Tekla, a kis teknős egy aranyos Mikulásról szóló mesét adott nekik. A csimpánz testvérpár minden évben várta a piros ruhás Télapót. Regő a talált tárgyak osztályáról hozott két elhagyott fél pár cipőt, hogy legyen mit kitenni a ketrecük elé. Sokat morfondíroztak azon, hogyan lehet elhagyni egy fél pár lábbelit. Idén is kifényesítették, és várták a Mikulást, hogy telepakolja gyümölccsel és mogyoróval. Nemsokára megérkezett Kamilla, hogy kitegye a helyére a lábbeliket, de nagyon bánatosnak tűnt.

– Sajnálom, srácok, ebben az évben nem jön a Mikulás az állatkertbe – mondta szomorúan. – Elcsúszott a jeges úton, és kificamodott a bokája. Nem tud sétálni.

Rudi és Kátya gondolkodni kezdtek, mit is lehetne tenni. Nem lehet Mikulás nap Mikulás nélkül. Egyszer csak a majomlánynak támadt egy ötlete.

– Jöhetne szánon – emelete fel Kátya a mesekönyvet, aminek a borítóján a rénszarvas a szánt húzta.

– Igen, és Ágas húzhatná – utalt az állatkerti rénszarvasra Rudi. – Biztos örülne neki, ezt kaphatná karácsonyra.

– Ez nem is rossz ötlet – vidult fel Kamilla, és elszaladt, hogy elmondja Regőnek a majmok ötletét.

Így történt, hogy december 6-án a Télapó felpolcolt bokával, szánon ment körbe az állatkertben. Egy piros-zöld ruhás manó is utazott vele, aki néha leugrott a szánról, és csokit, cukorkát, mogyorót és almád adott annak, akit jónak ítélt a Mikulás. Természetesen minden gyerek kapott valamit, aki aznap ellátogatott az állatkertbe.

Ágas pedig rendkívül boldog volt, ezzel egy régi álma vált valóra. A kismajmok ketrecénél többször is megállt, hogy a manó újra és újra teletölthesse a kirakott cipőket gyümölccsel és mogyoróval.