Barion Pixel

Adventi Mesenaptár - 8. Fürkész ajándéka (Dec. 8.)


Az állatkert egyik leglátogatottabb kifutója kétségkívül a szurikátáké volt. Mindenki imádta a homokban futkározó és alagutat ásó kis lényeket. Folyton bolondoztak, rohangáltak és persze őrködtek. Persze nem egyszerre mindannyian. Fürkész nagyon szere...

Kép forrása: canva.hu

Az állatkert egyik leglátogatottabb kifutója kétségkívül a szurikátáké volt. Mindenki imádta a homokban futkározó és alagutat ásó kis lényeket. Folyton bolondoztak, rohangáltak és persze őrködtek. Persze nem egyszerre mindannyian. Fürkész nagyon szerettet őrködni, Szuri inkább aludt volna, Csikis állandóan megijedt, Görbe pedig túl kicsinek érezte magát hozzá. De mindenki elvégezte az őrködés komoly feladatát. Még akkor is, ha Fürkész már nem igazán látott jól. A többiek nem szóltak neki, nem akarták megbántani, pedig Fürkész még akkor sem vette volna észre a ragadozókat, ha pont az orra előtt álltak volna. De hát az állatkertben nem kellett tartani semmilyen veszélytől, így Fürkész lelkesen őrködhetett.

A szurikáták nem igazán szerették a karácsonyt, éppen ezért nem is nagyon tartották. Fürkész, Szuri, Csikis és Görbe minden évben megkérték a gondozókat, hogy őket ne tegyék bele a kalapba. Ez az év azonban más volt. Csikis megkérte Regőt, Fürkész is kerüljön bele abba a kalapba, mert szerették volna, ha végre kap egy szemüveget. Nem, mintha rosszul végezte volna a dolgát, vagy időközben jött volna egy ragadozó. Nem, a szurikáták csak szerették volna, ha Fürkész végre látja is, amit csinál.

December egyik reggelén meg is érkezett Regő Fürkész ajándékával, ami azonban egyáltalán nem szemüveg volt, hanem egy kötött sapka, Mafalda egyik remekműve. Szerencsére aznap reggel Csikis volt a soros, így ő látta meg először az idős gondozót.

– Meghoztam Fürkész ajándékát – köszöntötte a szurikátalányt Regő, és megmutatta a szép sapkát.

– Szép – mondta Csikis, – de nem lehetne, hogy inkább elcseréljük? Fürkésznek inkább szemüveg kéne, mint fejfedő.

– Azt hiszem, az is van a talált tárgyak osztályán – mosolygott a gondozó –, de a sapkával mi legyen?

– Kapja meg Álmos – mondta bizonytalanul Csikis. – Fürkész őt húzta, és már tanakodtunk is, mit kaphatna.

– Hálósapkának pont jó lesz – egyezett bele Regő, és el is indult, hogy kézbesítse a lajhárnak az ajándékát, és elhozza a szemüveget.

Csikis a szemüveggel belopakodott az üregbe, egyenesen Fürkész hálókamrájába, és az alvó szurikáta orrára biggyesztette. Amikor a szurikáta felébredt, döbbenten tapasztalta, hogy olyan élesen lát, mint még soha. Innentől kezdve Fürkész lett a legjobb őrszem.

Kőszegi-Arbeiter Anita, hivatalos szerző

Kőszegi-Arbeiter Anita vagyok, két kislány boldog édesanyja, másodsorban meseíró, aki imád olvasni és történeteket kitalálni. Kezdetben fantasy és thriller novellákat írtam, aztán Csenge lányom elérte azt a kort, amikor a mesék akkor a legizgalmasabbak, ha ő is a részese lehet. Így hát együtt, kettőnk fantáziájának segítségével alkotunk meg új világot, ami tele van csodával és varázslattal. Minden este egy...

Vélemények a meséről

Ehhez a meséhez még nem érkezett hozzászólás, legyél Te az első aki véleményezi!
A szerző biztosan nagyon hálás lesz érte!



Sütibeállítások