Állati jó focimeccs.
A hosszú tél után az erdőt csak az érdekli,
Ki fogja a tavaszi rangadót megnyerni.
A mező és a focilabda már bevetésre készen,
Csak a csapatok nem álltak még össze egészen.
Ravaszdi Róka alaposon körbeszaglászott,
Hogy időben lestoppolhassa a legjobb társaságot:
A farkasnak, a vadmacskának és a hiúznak
Az lett a jelszava, hogy mindenkit lezúznak.
A másik gárdát a mezei nyúl vezeti,
Nincs állat, aki a győzelmét komolyan hiheti.
Pedig a nyuszi konokul a fejébe vette,
Hogy csak azért is rácáfol a hiedelmekre.
Odalépett azokhoz, akiket senki sem választott.
Süni és mókus kifogása siralmasan hangzott:
– Tapsifüles, velünk csak az időd vesztegeted!
Kicsik vagyunk, gyengék és kétbalkezesek.
– Érdekes, nekem nem tűntök annak,
Sőt, jól jön, hogy ti vagytok a legalacsonyabbak.
Szóval, mit gondoltok, megegyezünk?
Legyen a termetünk a legerősebb fegyverünk!
Odaugrott a medvéhez is: – Ez rád is vonatkozik,
Csatlakozz, és a csapat egy kapussal gazdagodik!
A mellőzött medve nem sokáig teketóriázott,
Nyuszi csapatából most már senki sem hiányzott.
A felkészülés megkezdődött, repültek a labdák,
De ravaszdiék csak a nyulat csúfolták.
– Nyuszika, még most tagadd meg a barátaid,
Különben a bőr foci letarolja a csatáraid!
A medvéd pedig lomha, tehetetlen mamlasz,
Az edzői karriered már most egy romhalmaz.
A nyúl sokatmondóan mosolygott rájuk:
– Ezeknek valóban a heccelés a stratégiájuk?
Megszólalt a síp, elkezdődött a mérkőzés,
A fából tákolt lelátóról felzúgott az éljenzés.
Úgy gondolták, nyusziékat simán legyalulják,
De udvariasságból őket is megtapsolták.
Süni, a hátvéd a veszélyes tüskéi miatt,
A ragadozóból kicsalt egy-egy fájdalmas grimaszt.
Akadály nélkül, szabadon passzolhatott.
A nyúl, akár a villám, minden állaton átugratott.
A mókus a lábak között szlalomozott,
Töretlenül újabb és újabb gólokat rúgott.
A termetes mackó egy labdát sem engedett be
A nézőket folyamatosan ámulatba ejtve.
Tapsifüleséken most már senki sem nevetett,
Megérdemelten lettek az erdei győztesek.
Ehhez a meséhez még nem érkezett hozzászólás, legyél Te az első aki véleményezi!
A szerző biztosan nagyon hálás lesz érte!
Az időkerék már évezredek óta csak forgott és forgott. Hajtva mindent a maga menetében, a pillanatokat, a perceket, a napokat, az éveket. És ez így is volt jól. Egészen addig, amíg szörnyű nyekergések, c...
Elolvasom
Azt kérditek, hogy ki is Bazsa Nyuszi? Ő nem ám egy odvas fában tanyát verő hosszú bajszú erdei nyuszi, nem is egy káposztán élő, kerti tapsi-hapsi. Ő egy kétéves kislány hosszú fülű, kopott hamvas-sárg...
Elolvasom
Egy kis csillag réges-régenlehet, hogy csak a mesében,eltévedt a sötét éjben.Forgott körbe, karikábaa Tejúton, égen járva,de otthonát nem találta.Aztán amint ott bolyongott,meglátta a Fiastyúkot,’ki őrzött sok kis csi...
Elolvasom
Mucsácsosz a csetlő, botló hangya írta Héjjas Erika Anna fia Szatmári Gábor Imre ötlete alapján Volt egyszer egy óriási nagy hangyaboly. Ebben a hangyabolyban lakott Mucsácsosz a hangya és a barátj...
Elolvasom
Ezt a mesét írta: P. Molnár Petra meseíró
Amióta az eszemet tudom, történeteket találok ki. Gyerekfejjel csak saját magamat szórakoztattam a királylányos meséimmel és a titkos füzeteim egyikébe jegyeztem le őket. Azóta már több felnőtteknek szóló novellám is megjelent online és nyomtatott formában is. Csak három éve fordultam ismét a mesék világához, de a királylányok helyett elsősorban tündérekről mesélek.