Kép forrása: pixabay.com
Altató, neked.
Aludj, aludj, csukd be már a szemedet!
Álomtündér suttogja a nevedet.
Rossz hegedűt nyikorogva huzigál,
Fenn az égen rozsdás csillag muzsikál.
Aludj, aludj, altatót fütyül a szél,
Éji vándor nemsokára útra kél.
Lopakodva oson erdőn, mezőkön,
Bekopogtat ablakokon, tetőkön.
Aludj, aludj, hallgasd ezt a szép mesét,
Apró kobold tele rakta kis zsebét.
Hiába is figyelem, már nem látom,
Csillámport hint erdőn, mezőn, s a tájon.
Aludj, aludj, dúdolom a dalodat,
Halk keringő incselkedve csalogat.
Titokzatos tündér táncát nem látom,
Csókot lehelt pilláimra az álom.
Aludj, aludj, csukd be már a szemedet!
Álomtündér suttogja a nevedet.
Rossz hegedűt nyikorogva huzigál,
Fenn az égen rozsdás csillag muzsikál.
Aludj, aludj, altatót fütyül a szél,
Éji vándor nemsokára útra kél.
Lopakodva oson erdőn, mezőkön,
Bekopogtat ablakokon, tetőkön.
Aludj, aludj, hallgasd ezt a szép mesét,
Apró kobold tele rakta kis zsebét.
Hiába is figyelem, már nem látom,
Csillámport hint erdőn, mezőn, s a tájon.
Aludj, aludj, dúdolom a dalodat,
Halk keringő incselkedve csalogat.
Titokzatos tündér táncát nem látom,
Csókot lehelt pilláimra az álom.
Ehhez a meséhez még nem érkezett hozzászólás, legyél Te az első aki hozzászól!
A szerző biztosan nagyon hálás lesz érte!
Böjtelő hava volt. Dermesztő hideg terült szét a tájon, szél cibálta a száraz bokrokat. Feketerigó fuvolája hangzott fel a messzeségben, s egy cinege mintha csak erre várt volna, azonnal rákezdte: ...
Elolvasom
Örüljetek, rügy fakad! Fák között a szél szalad, Zászló selyme megdagad, Kócos, borzos a hajad. Örüljetek, rügy fakad! Bokron gerle már kacag, Újra érezd jól magad, Mert a tavasz itt marad! Örüljet...
Elolvasom
Dermesztő hideg szél kergette az elsárgult faleveleket. Eleség után kutatva, egykedvűen bandukolt az erdőben a két jó barát, a medve és a vaddisznó. Éppen harmadnapja, hogy egy falatot sem ettek, é...
Elolvasom
Szen’mártoni kertek alatt, Három aranyvessző fakadt. Barna kislány odaszaladt, Neked már csak kettő maradt. Isvánháza túlsó szélén, Kismadárka ül a fészkén. Körös-parton, falu végén, Tavaszra vár F...
Elolvasom
Ezt a mesét írta: Tóth Marianna meseíró
Kunszentmártonban élek, 1963. november 1-én születtem Szentesen. Kisgyermekkorom nagy részét nagyszüleimnél, Alattyánon és Csépán töltöttem, ahol megismerkedtem a falusi emberek életének szépségeivel és nehézségeivel. Iskoláimat Kunszentmártonban, Szarvason, Budapesten, Szegeden és Debrecenben végeztem az óvónői pályához kapcsolódóan. Az óvodapedagógia sajátos eszközrendszere lehetőséget adott arra, hogy...