Kép forrása: pixabay.com
Altató, neked.
Aludj, aludj, csukd be már a szemedet!
Álomtündér suttogja a nevedet.
Rossz hegedűt nyikorogva huzigál,
Fenn az égen rozsdás csillag muzsikál.
Aludj, aludj, altatót fütyül a szél,
Éji vándor nemsokára útra kél.
Lopakodva oson erdőn, mezőkön,
Bekopogtat ablakokon, tetőkön.
Aludj, aludj, hallgasd ezt a szép mesét,
Apró kobold tele rakta kis zsebét.
Hiába is figyelem, már nem látom,
Csillámport hint erdőn, mezőn, s a tájon.
Aludj, aludj, dúdolom a dalodat,
Halk keringő incselkedve csalogat.
Titokzatos tündér táncát nem látom,
Csókot lehelt pilláimra az álom.
Aludj, aludj, csukd be már a szemedet!
Álomtündér suttogja a nevedet.
Rossz hegedűt nyikorogva huzigál,
Fenn az égen rozsdás csillag muzsikál.
Aludj, aludj, altatót fütyül a szél,
Éji vándor nemsokára útra kél.
Lopakodva oson erdőn, mezőkön,
Bekopogtat ablakokon, tetőkön.
Aludj, aludj, hallgasd ezt a szép mesét,
Apró kobold tele rakta kis zsebét.
Hiába is figyelem, már nem látom,
Csillámport hint erdőn, mezőn, s a tájon.
Aludj, aludj, dúdolom a dalodat,
Halk keringő incselkedve csalogat.
Titokzatos tündér táncát nem látom,
Csókot lehelt pilláimra az álom.
Ehhez a meséhez még nem érkezett hozzászólás, legyél Te az első aki véleményezi!
A szerző biztosan nagyon hálás lesz érte!
Vihar előtti csend ült a Boncsokhalmi dombokra. Tombolt a meleg májusi tavasz és a vasárnapi semmittevés. Verébék szokatlanul halkan vitatkoztak az Öreg Juhar árnyékot adó ágain üldögélve, két cinege fris...
Elolvasom
Franciska bár nagyon mérges volt, mégse mert nemet mondani, viszont igent se mondott, csupán bólintott. Alig várta, hogy elmenjen az a ronda rókakölyök, máris számonkérte a mamáját, hogy milyen jogon ...
Elolvasom
A Büdöske Más volt. Nem lehet jobban megfogalmazni. Ez a kert egyszerűen MÁS volt. Nemcsak azért, mert a virágok egyszerre nyíltak ki benne – nem egymás után, ahogy másik kertekben ez szokás és el...
Elolvasom
Ismét két tanuló a föld mágiának, megint taníthatók a diákok a bölcs szavakra. Nálam nem ez megy, de az öreg ezt nyomatja folyton még nekem is. Elébe menni a fiatal tanoncoknak, a szellemek elengedik. Az...
Elolvasom
Ezt a mesét írta: Tóth Marianna meseíró
Kunszentmártonban élek, 1963. november 1-én születtem Szentesen. Kisgyermekkorom nagy részét nagyszüleimnél, Alattyánon és Csépán töltöttem, ahol megismerkedtem a falusi emberek életének szépségeivel és nehézségeivel. Iskoláimat Kunszentmártonban, Szarvason, Budapesten, Szegeden és Debrecenben végeztem az óvónői pályához kapcsolódóan. Az óvodapedagógia sajátos eszközrendszere lehetőséget adott arra, hogy a művé...