Barion Pixel

Az árva kislány (átirat)


https://smaragdkiado.hu/termek/varazslatos-mesketek-1-meseerdo/

Valahol egy messze földön, pár lépésre innen van egy rengeteg erdő. A hatalmas fák lombjai alatt nappal is homályosan látni, nyáron is hűvös a levegő. A levelek között biztonságos búvóhelyre lelnek a madarak, mégis tudod, hogy ott vannak, hiszen egyik is, másik is a maga dalát énekli, károgja naphosszat.

Ennek a rengetegnek a közepén van egy napsütötte, szív alakú tisztás. S ha odamennénk, a tisztás csücskében mit találnánk? Egy hullott vesszőkből eszkábált takaros kis kunyhót, ahol az öregek szerint régen egy árva kislány élt. Őt hívták az erdő állatai az erdő szíve királynőjének, mert valóban olyan szép volt, mint egy igazi királynő.

Hogy hogy került egy gyönyörű lány épp ide az erdő közepébe? Elmondom a történetét. Kicsit szomorkás lesz, de ígérem, a végén minden jóra fordul majd!

Tehát úgy kezdődött, hogy volt egy király, amikor a kislány még nem volt az erdő királynője, csak egy lány, akinek a szépségét a király meglátta, megkívánta, s megkérte, legyen a felesége.

– Kicsi vagyok még, nem mehetek férjhez – ellenkezett. – A szüleimmel kell maradnom.

A király őrült haragjában a szülőket a pusztába száműzte. Ám a lány szívét ezzel nem tudta sem elnyerni, sem megtörni. Mert a kislány elhatározta, hogy inkább nekivág az erdőnek, lesz ahogy lesz, de nem adja az életét annak, aki őt árvává tette.

Az erdő sötét és rejtélyes volt, ijesztő legendákat és rémmeséket hallott róla, amikor még kisebb volt. Tudta, hogy veszélyes és éhes vadállatok lesnek az odatévedő emberekre. Mégis bátor volt, mert hallotta a madarak énekét, akik elbújtak a levelek között, senki nem bánthatta őket, olyan biztonságot adott nekik a fák sűrű lombja, hogy még énekelni sem féltek. Így akart ő is elbújni a zsarnok király elől, s arra gondolt, ha majd elszorul néhanapján a szíve, ő is elénekel egy dalt.

Egyszer találkozott egy öreg, odvas fával, amin vésett írásokat látott. A fa így osztotta meg vele a tudását az erdőről és a lényekről, akik benne éltek. A kislány megtanulta, hogy hogyan kerülheti el a veszélyeket, és hogyan kérhet segítséget a barátaitól.

– Nincsenek itt az erdőben barátaim, csak farkasok, akik felfalnak engem – panaszolta  a lány a bölcs fának.

– Bátor és tiszta a szíved. Ha így közeledsz hozzájuk, a barátaid lesznek – felelte egy vésett felirat. – Ott jönnek a vadállatok. Te csak ne félj, mert én bemutatlak nekik.

Így ismerkedett meg a kislány Ezüsttel, a farkassal, Bronzzal, a rókával és Patinával, a harkállyal, Ők segítettek neki élelmet találni, megvédeni magát a veszélyektől, biztonságos menedéket építeni.

A király azonban nem adta fel a keresését, és szolgái végül rábukkantak az erdő szívére, abban is az erdő királynőjének a kunyhójára. Fölfigyeltek a kunyhóból kihallatszó, szomorkásan csengő énekszóra, mindjárt kiabálni kezdtek:

– Ide, ide, hatalmas királyunk minden katonája! Megtaláltuk a hűtlen menyasszony rejtekét. A király bosszúja végre utoléri őt. Mi vagyunk, mi vagyunk a hű szolgák, akik a gazdag király jutalmát érdemlik!

Meghallotta a lármát a kislány, hát most mit tegyen? Mindjárt jönnek a katonák, versenyeznek, melyikük töri rá a kunyhót, ki hurcolja majd a zsarnok király elé. Egyedül hogyan tudja majd felvenni a harcot a marcona katonák ellen?

– Nem vagy egyedül, erdő szíve királynője! – hallotta ekkor egy közeli fa kopogó hangján. A kunyhó ablakából látta, hogy barátja, Patina kopog a közeli fa ágán erős csőrével. – A barátaid segítenek. – S már röppent is, hogy az erdő lakóit harcba hívja a katonák ellen.

A sötét lelkű király kegyeiért harcoló katonákat vicsorgó farkasok, villogó szemű rókák, hegyes csőrükkel vadul szurkáló madárrajok támadták, ahogy az erdőbe értek. Félelmükben már egymás ellen fordultak, egy sem jutott el az erdő szíve közelébe, sem a tisztásra, sem a királynő kunyhójába. Végül a zsarnok maga indult, hogy bosszút álljon a lányon, aki egykor elutasította őt.

Bronz, a ravasz róka csalta csapdába a gonosz királyt, fejéről a koronát elcsente, s vitte ki a rengetegből, be a királyi várba.

– Íme, itt a korona, királyotok fejéről lehullott, a zsarnokságnak vége. Válasszatok magatoknak igaz szívű, bátor uralkodót, aki igazságosan ítél, és szövetségeseivel megvédi országotokat! Ki legyen az? Kinek a fejére teszitek a koronát?

A nép megválasztotta az erdő szíve királynőjét, a koronát fejére helyezték, békében és boldogságban élnek azóta is, szövetségben az erdő lakóival.

 

---------------

Ez a mese a ChatGPT AI által megírt azonos című szöveg átdolgozásával készült. https://meskete.hu/mese/az-arva-kislany/1599

Skrabák és mások, amatőr író

Ezt a mesét írta: Skrabák és mások amatőr író

Hobbim az írás. Fogadjátok szeretettel az eredményét! Legyen ez a fiók közös a lányommal, nem aratom le a babérjait, fel fogjátok ismerni az eltérő stílusunkat. Ő 2015-ben született, és egyelőre szeretném megóvni a túl nagy nyilvánosságtól, szóval profilkép meg bemutatkozó szöveg majd ha nagykorú lesz.


https://smaragdkiado.hu/termek/varazslatos-mesketek-1-meseerdo/

Vélemények a meséről

Ehhez a meséhez még nem érkezett hozzászólás, legyél Te az első aki véleményezi!
A szerző biztosan nagyon hálás lesz érte!