Az elvarázsolt gyerekek

Az elvarázsolt gyerekek.

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy kislány meg egy kisfiú. Ennek a két gyereknek volt egy anyja meg egy apja. A kislányt Julcsinak hívták, a fiút pedig Ferkónak. Az édesanyjuk hamar meghalt és aztán hárman éltek a kicsike házikóban. A szomszédban élt egy asszony, aki ki nem állhatta, ha a gyerekek jól érzik magukat és ezért hozzáment feleségül az apjukhoz, hogy megkeserítse az életüket. Egy szombat délután ez a gonosz asszony valamilyen port öntött az embernek az ételébe, aztán pedig a gyerekekébe is. Az emberből egy hatalmas ördög, a gyerekekből pedig két őz lett. Az ördög elüldözte az őzeket a házból és utánuk kiáltott: - Na még egyszer kaptok egyet tőlem! Szaladt, szaladt a két kicsi őz. Éppen a királyi palota előtt mentek el, amikor a királynak pont névnapja volt. Meglátták a király vadászai a két őzet. Mondja az egyik vadász: - A királynak épp névnapja van, fogjuk meg neki ezt a két őzet! - Jó, fogjuk meg! - felelte a másik. Gyorsan lóra pattant a két vadász és a két őz után eredtek, de a Ferkóból lett őz észrevette, hogy üldözik őket. - Jaj Julcsi, üldöznek a király vadászai! - azzal beszaladtak a palotába. - Felség, szóljon a vadászainak, hogy ne lőjenek minket! - Jöjjön a két vadász a színem elé! - szólt a király. Odajött sebtében a két vadász és a király kérdőre vonta őket: - Hogy merészelitek ezt a két őzet lelőni? - Felségednek névnapja van, ajándékba akartuk lelőni ezt a két őzet. - Mi igazából gyerekek vagyunk, nem őzek - mondta Ferkó. - Csak egy gonosz asszony őzzé változtatott bennünket. A király azon nyomban összekutyult egy ellenszert. Amint kész lett ez az ellenszer, kitöltött belőle a két őznek. - Ha ezt megisszátok, olyanok lesztek, mint régen! Megitta a két őz a főzetet és újra olyanok lettek, mint régen. Eztán a király megparancsolta a katonáinak, hogy kössék az asszonyt a ló farka után. A gyerekek visszamentek az apjukhoz, neki is vittek a főzetből. Újra emberré változott ő is és azóta is boldogan élnek, míg meg nem halnak.