Az icipici róka, Mázli és Hópehely.
Egyszer volt, hol nem volt, hetedhét országon is túl volt, volt egyszer egy icipici róka.
Ez az icipici róka egyszer egy szép teliholdas éjszakán beszökött a baromfiudvarra, hogy élelmet szerezzen magának. Ahogy osont, lopakodott lábujjhegyen, meglátott valamit. Azt gondolta, hogy egy kövér csirke, vagy egy digi-dagi tyúk lehet, ezért egyre jobban felbátorodott.
Azonban a szél elkezdett fújni és felébresztette Mázlit. Megérezte az icipici róka szagát és bátran ugatni kezdett: vaú- vaú- vaú! Felébredt Hópehely is, aki ott bóbiskolt mellette. Ő is rákezdte: Miaú- miaú- miaú! Aztán fújt: frrrr-frrrr, frrr-frrr és előkapta hegyes karmait fenyegetően a vörösbundás felé.
Szaladt Mázli, futott Hópehely, hogy elüldözze a ragadozót. Erre iszkolni kezdett az icipici róka is, egyenest a sűrű erdő felé. Az erdő szélén abbahagyták az üldözését és visszaballagtak a házukba. Sose látták többé arra az icipici kisrókát.
Így volt, ha hiszed, ha nem, mese volt!
Ehhez a meséhez még nem érkezett hozzászólás, legyél Te az első aki hozzászól!
A szerző biztosan nagyon hálás lesz érte!
Ismeritek a Hárpiát? Ez a madár olyan hatalmas, majdnem akkora, mint egy alacsonyabb ember. Sast már láttatok? Nos, ahhoz hasonló. Ez a madár az őserdőkben él. Homok Hárpiát, az óriási homokszobrot...
Elolvasom
Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy béka, akit Biciklinek hívtak. Hogy miért? Mert nagyon szeretett biciklizni a vízben. De mást is imádott ám! Kedvelte a pacsálást, az ugrabugrálást, a fröcsk...
Elolvasom
Dalos Levente Húsvétra egy arany keretes mesekönyvet kapott ajándékba, amelyben sok-sok mese volt. Ma épp a hetediket olvasta. Testvérei köré ültek, hogy ők is hallják, mert nagyon szerették a mesé...
Elolvasom
Egyszer volt, hol nem volt, hetedhét országon innen, az Óperenciás-tengeren túl, ott ahol a kurta farkú malac túr, ott a Kopasz erdő mellett, élt egyszer egy szegény ember. Ott lakott, azaz tengődö...
Elolvasom
PRÉMIUM
Ezt a mesét írta: Gani Zsuzsa hobbi meseíró, történetíró, versíró
Kilenc éve kezdtem verseket, meséket, történeteket írni, melyek főként a természetről, illetve hagyományőrzésről szólnak. Hiszen ismernünk kell a múltunkat és ezt a felmérhetetlen jelentőségű hagyatékot tovább is kell adnunk a jövő nemzedékének. A mesékkel szórakoztatás és az örömszerzés a célom. Ha mosolyt varázsolok a gyermekek orcájára, ha a szívét, lelkét megérintettem, már megérte írnom. Szívesen ír...